Szorongással tölt el a bezártság? Soha ne szégyelld, főleg járvány idején ne

Elszigeteltség, bezártság, megfertőződéstől, megélhetési gondoktól való félelem, összezártság a hozzátartozókkal – csak néhány ok, amiért most nagyon sokan szorongunk világszerte. Ha képesek vagyunk megfogalmazni a szorongás pontos okát, az már önmagában is siker, és elképzelhető, hogy az le is győzhető, ha csak ideig-óráig is. Két pszichológust, Adamik Esztert és Uzsák Zsuzsannát kérdeztük (persze mindkettőjüket külön-külön, telefonon, illetve videocseten) arról, hogy mit válaszolnak, ha egy kliensük a következő módon osztja meg velük a szorongását:

Elviselhetetlen a tudat, hogy 2-3 hónapig nem találkozom senkivel.

Csak a következő napra, a következő hétre koncentráljon, aki ezzel a gondolattal küzd, tanácsolja Uzsák Zsuzsanna. Keressen kapcsolódási pontokat, vegye fel a kapcsolatot régi barátokkal, osztálytársakkal, kommunikáljon Facebook-csoportokban. Mindannyian együtt vagyunk a bajban, szomorú vigasz lehet, hogy nem vagyunk egyedül, sok közös van most bennünk.

Külföldön élek és expatként még jobban elszigetelve érzem magam a járvány idején.

Uzsák Zsuzsanna maga is Tuniszban él most családjával, de nem először él külföldön. Sok hasonló helyzetben levő emberrel tartja a kapcsolatot, nekik még erősebb az elszigeteltség-érzés. Ugyanakkor aki már élt külföldön vagy volt otthon kisgyerekkel, az tapasztalt hasonlót. „A tapasztalt expatok, illetve kismamák rendelkeznek gyakorlattal a strukturáltságban, és ez a tapasztalat erőforrásként lehet jelen számukra.”

Még több tipp a pszichológusoktól az evamagazin.hu oldalon!

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!