Álmos vagy, de inkább mégsem alszol? A bosszúból történő alváshalogatásnak komoly következményei lehetnek

Előfordul, hogy annyi dolgod van napközben, hogy lemegy a nap, mire eljutnál azokhoz a dolgokhoz, amiket valóban szeretnél csinálni? Megpróbáltad már úgy orvosolni ezt, hogy megvontad magadtól az alvást, hogy jusson időd ezekre a tevékenységekre is? Ha igen a válasz, akkor bosszúból történő alváshalogatást (angolul revenge bedtime procrastination) követtél el, ami arra az időtartamra vonatkozik, ami alatt megvonod magadtól az alvást, hogy egy kicsit több időd maradjon magadra. De mi is ez és miért történik?

Bosszúból álmos

A bosszúból történő alváshalogatás elmélete az elmúlt hónapokban kapott nagyobb figyelmet a közösségi oldalakon, főként a COVID-19 okozta megnövekedett stressz és megváltozott napi rutin következtében. Statisztikák szerint a pandémia alatt a felnőtt lakosság mintegy 40 százalékánál jelentkeztek súlyosbodó alvási nehézségek. De az elmélet már a világjárvány előtt megjelent mint válasz a hosszú és stresszes munkaórákra, amikor alig vagy egyáltalán nem jut idő a személyes igényekre és szükségletekre. Az alváshalogatás koncepciója először 2014-ben, Dr. Floor Kroese, az Utrechti Egyetem viselkedéskutatója és társainak a Frontiers in Psychology tudományos folyóiratban közölt tanulmányában jelent meg. Dr. Kroese és munkatársai úgy definiálták az alváshalogatást, mint azt a cselekvést, amikor az eltervezettnél később fekszünk le aludni, pedig semmilyen külső körülmény nem okolható ezért. Azaz a lefekvés késleltetését választjuk különösebb gyakorlati indok nélkül. Egy másik, 2020-ban megjelent tanulmány a kamaszokat, a legnyilvánvalóbb alvás halogatókat vizsgálta. A tanulmány kimutatta, hogy sok serdülőkorú alvás helyett videókat néz, zenét hallgat, vagy szöveges üzeneteket küldözget. De a szándékos késleltetés mögötti okok tisztázatlanok maradtak és ez a vizsgálat nem tért ki a felnőttekre. De miért lenne az alváshalogatás bosszúból elkövetett cselekvés? Kin vagy min állnak bosszút az alváshalogatók?

Elmosódott határok

írja Dr. Kroese. Egy harmadik, 2018-as holland tanulmány megkísérelt választ adni a kérdésre, hogy miért késleltetik az emberek az elalvásukat, még akkor is, ha fáradtak. A tanulmány szerzői úgy találták, hogy ha egy személynek minél inkább „ellen kell állnia a vágyainak” napközben, annál nagyobb eséllyel válik belőle alváshalogató. Ez azt jelenti, hogy minél kevésbé élvezetes dolgot tesz egy személy napközben, annál valószínűbb, hogy éjszaka próbálják meg visszaszerezni ezt az időt élvezetteljesebb cselekvésekre, melyekre nem voltak képesek napközben.

forrás: Unsplash

mondja Lee Chambers pszichoterapeuta. A szakértő kifejtette, hogy az egész arra vezethető vissza, hogy vissza akarjuk nyerni a hőn áhított „én-időnket".

Hogyan néz ki a gyakorlatban?

Az alvás késleltetése minden egyénnél egy kicsit másképp néz ki és függ attól is, hogy milyen az egyén napközbeni élete. Egy sokgyermekes anya célja lehet egy kis csendes pihenőt lopni és még ha teljesen kimerült is, amellett dönt, hogy bekuckózik és csendben görgeti az Instagramot. Lehet, hogy csak nagyon szervezett a napi menetrended, és egyszerűen csak le akarsz heveredni a kanapéra és meg akarod nézni a Bridgerton legújabb epizódját. Ramiz Fargo, a Loma Egyetem Alvászavar Központjának orvos igazgatója szerint a bosszúból elkövetett alváshalogatás alatti cselekvések tipikusan könnyed dolgok, melyeket élvezel csinálni. „Lehet a telefonod görgetése, TV-nézés vagy olvasás.” De legyen bármi is a tevékenység, a végeredménye ugyanaz: a késleltetett alvás. A „bosszú” része pedig a folyamatosan növekvő munkahelyi- és otthoni terhek elleni lázadásból ered, melyek sokuknak alig hagynak időt vagy energiát a szabadidős tevékenységekre. A pandémia és a helyi és globális korlátozó intézkedések csak fokozták a helyzetet azzal, hogy elmosódott a határvonal az otthon és az iroda között, hogy elzárták a szülőket és a pedagógusokat az óvodától, iskolától és a kiszolgáló intézményeiktől és a diákokat otthoni tanulásra kényszerítették. Érdekes adalék, hogy a kutatás szerint azok a személyek, akik így tesznek, cselekedeteik ellenére valóban szeretnének aludni. Ennek az ellentétnek szándék-viselkedés szakadék a neve. A szakértők szerint bár kapcsolat feltételezhető a bosszúból történő alváshalogatás, az általános halogatás és a gyenge önfegyelem között, a pontos ok még ismeretlen.

Nő a baj?

Bárki lehet alváshalogató, de néhány személy nagyobb valószínűséggel késlelteti a lefekvés időpontját másoknál. A felmérésekből mindenesetre úgy tűnik, hogy főleg a nők és a diákok válnak a legnagyobb eséllyel azzá. Erre a következtetésre jutottak egy 2019-es, a lengyel lakosságot vizsgáló tanulmány szerzői is. Kimutatták, hogy a nőknél kétszer nagyobb a valószínűsége a súlyos alváshalogatásnak, mint a férfiaknál. Ráadásul a nemek közötti különbségek már iskoláskorban megjelennek. Habár a tanulmány nem tér ki arra, hogy miért fekszenek le később nagyobb valószínűséggel a nők, azért léteznek erről is megalapozott feltételezések. Az Amerikai Pszichológiai Egyesület 2010-es felmérése megjegyzi, hogy a nők a férfiaknál gyakrabban tapasztalnak jelentős stresszt. Az adatok felfedték, hogy a nők a férfiaknál gyakrabban éreznek a stresszhez kapcsolódó testi és érzelmi tüneteket, mint amilyen a fejfájás, sírás közeli állapot vagy gyomorfájdalmak. Ez nem is meglepő, hiszen a nők kimutathatóan jobban szenvednek kóros időhiányban: mivel gyakran ők a gyermekek és az idősebb családtagok elsődleges gondozói, ellátói, és a fizetetlen munkákban (mint mondjuk a háztartás vezetése, bevásárlás, takarítás, stb.) is jelentősebb mértékben veszik ki a részüket. Emiatt jóval több időt töltenek munkával, és sokkal kevesebbet olyasmivel, amivel tényleg szeretnének foglalkozni, ezért nem marad más választásuk, mint az alvásidejükből „lecsípni” a hiányzó órákat. Chambers szerint azonban nem csak a nemek, hanem kor szerinti különbség is megfigyelhető. Az Y- és Z-generációsok nagyobb valószínűséggel tanúsítják ezt a viselkedést, mint az idősebb korosztály tagjai.

Szép álmokat!

Számos kutatás rámutat, hogy az elegendő és jó minőségű (folyamatos) alvás hiánya döntően befolyásolja mind a testi, mind pedig a mentális egészségünk megőrzését. A kutatók kapcsolatot találtak nem csak az alvás és a munkára történő koncentrálás képessége és a produktivitás, hanem a hangulatszabályozás, a hízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a gyulladások és sok egyéb más tényező között.

– mondja az alváskutató Fargo. Fontos tudatosítanod magadban, hogy nincs valós pozitív hatása az alvás mennyiségi és minőségi csökkentésének. A testi és mentális egészséged alapja az összefüggő és jó minőségű alvás. A közhiedelemmel ellentétben pedig senki sem szokik hozzá a kevés alváshoz, bármit is sugalljanak az olyan a botcsinálta sikerguruk, akik a minél kevesebb alvásra buzdítanak. Igenis ára lesz, ha megfosztod a tested attól, amihez szüksége van a túléléshez. Mindannyian hagyunk ki dolgokat, amikor túlságosan zsúfolttá válik az időbeosztásunk, de az önmagaddal való törődésnek nem szabadna ezek között lennie.

Aludj rá egyet!

Ezekre ügyelj, ha durmolnál végre egy jót:

• Állíts be állandó ébredési és lefekvési időt.
• Fogyassz dióféléket és magvakat, melyek aminosav triptofán források és elősegítik szervezeted melatonin termelését
• Szedj D-vitamint és magnéziumot, hogy könnyebben álomba szenderülj
• Maradj hidratált: legalább 2 liter vizet igyál naponta
• Kizárólag reggelire fogyassz koffein tartalmú italokat
• Nevezz ki egy sávot az időbeosztásodban, amit pihenéssel töltesz
• Kezdd kicsiben! Használj 10-15 perces szüneteket edzésre vagy pihenésre, amelytől hosszú távon produktívabbá válsz
• Szakíts időt azokra a dolgokra és személyekre, amiket és akiket a legtöbbre értékelsz.

Saját magunkon kívül sok külső hatás is befolyásolhatja az alvásunkat. Tudd meg melyek ezek!

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!