Idősebb volt és még gazdag is – mégis szakítottam a pasimmal

Egy céges rendezvényen ismerkedtünk meg. Amikor még voltak céges rendezvények. És nem csak online. Én hostess voltam, az egyetem és a gyakornoki munkám mellett az pont jó munka volt. Nem túl megterhelő és egész jól fizetett. Mondjuk nem szerettem, hogy mindig valami szerintem rémes, a megrendelők szerint szexi ruhát és magassarkút adtak rám. De hát mindegy, munkaként tekintettem rá.

Szóval munka közben ismerkedtem meg Tamással. Nyilván, nem volt ritka – sőt... - , hogy a férfiak az ilyen bulik végére kissé ittas állapotban a hostess pultnál kötöttek ki és próbálták valamelyik lányról ledumálni a bugyit. És ahogy láttam,

Szerintem ez elég undorító, nem egyszer voltam szemtanúja, hogy csinos, fiatal kolléganőim olyan pasikkal távoztak, hogy hányni tudtam volna. Aztán miután persze aznap este mindent megkaptak a pasik, amire szükségük volt, az életben nem keresték őket. De még hetekkel később is abban reménykedtek, hátha megcsörren a telefonjuk. Persze, volt, akinek szerencséje volt, hallottam happy endekről is. Na persze nem mindent elsöprő szerelmekről, hanem olyan kapcsolatokról, amivel fogalmazzunk úgy, hogy mindenki jól járt. De nem ez volt a jellemző.

Olyanról, hogy tényleg valós érzelmek álljanak egy így induló kapcsolat mögött, nem sokat hallottam. Persze, kifelé mindenki azt mondta és mutatta a világnak – különösen a közösségi média felületein, hogy ő a világ legboldogabb és legszerelmesebb nője. És azt is kikérte magának, ha valaki megvádolta, hogy csak azért van az 50-es éveit taposó férfi mellett húszévesként, mert az havonta kétszer legalább elviszi Dubaiba bevásárolni vagy kibérel maguknak egy kis szigetet és annyi a dolga, hogy egész nap pezsgőt vedeljen és süttesse a hasát. Meg eddzen, mert ugye a pasi csak addig tartja meg az ilyen lányokat, amíg azok jól néznek ki. Szóval ilyen háttérsztorival induló tényleges szerelmet nem nagyon tudnék felsorolni.

Aztán jött az a bizonyos rendezvény és Tamás.

Tamás a többi férfival ellentétben teljesen józanul töltötte az egész estét. Tudom, mert mindig, amikor odajött a hostess pulthoz, maximum egy pohár víz volt a kezében. Jönni viszont egész sokszor jött. Próbált úgy csinálni, mintha nem nyomulna, de láttam rajta, hogy tetszem neki. Mindig valami jó ürügyet talált, hogy miért jön, valami kérdése mindig volt. Aztán a válaszomra egy frappáns válasza is. Gyönyörű hangja volt – már ha lehet ilyet mondani egy férfi hangjára (szerintem igen :D ), és olyan intelligens humora, hogy azonnal megtetszett nekem is. De én se szerettem volna ezt kimutatni. Legalábbis nagyon rajta voltam.

Bevallom őszintén, napokig nem is jutott eszembe Tamás, mígnem megcsörrent a telefonom és az ő búgó hangja szólt bele. Persze, azonnal felismertem, de ezt neki nem fedtem fel. Azt mondta, hogy a hostess cégtől kapta meg a számomat és munkaügyben keresne. Ja, persze... gondoltam. Pláne, miután megkérdezte, hogy lenne-e kedvem egy vacsora mellett megbeszélni a részleteket. A sulira és az egyéb sűrű teendőimre hivatkozva próbáltam nem belemenni, mígnem annyi opcióval állt elő, hogy végül egy vasárnap reggeli mellett maradtunk egy hangulatos kis belvárosi étteremben.

Már az első találkozásunk alatt levett a lábamról. Mondanom se kell, hogy végül munkáról szó sem esett, amit nyilván én se bántam. Egyszerűen üdítő élmény volt egy érett férfival felnőtt, komoly dolgokról, jövőbeli tervekről beszélgetni. Olyan témákról, amiket egy korombeli fiúval megbeszélni kábé esélytelen.

Ezután teljesen klasszikus módon haladt előre a kapcsolatunk. Pár hétig randizgattunk, aztán egyik este nála kötöttünk ki, ahol egy csodálatos estét töltöttünk együtt. Aztán még egyet. És még egyet. Jól működött köztünk minden, tényleg, jól éreztem magam a kapcsolatban, soha nem éreztette velem sem a korkülönbséget, sem az anyagi differenciát. Én azonban egyre inkább ódzkodtam a meghívásoktól. Drágábbnál drágább éttermekbe jártunk, ahol alig mertem rendelni valamit, hiszen volt olyan hely, ahol egy féltenyérnyi étel nekem több órányi fizetésem volt. Neki nyilván meg se kottyant. Aztán jött, hogy menjünk el hétvégére wellnessezni ide, meg oda. Próbáltam ezt is húzni, végül nyárra meglepett egy hosszú hétvégével egy 5 csillagos siófoki hotelben. Muszáj voltam elmenni.

Minden csodálatos volt, majdnem jól éreztem volna magam, hiszen egy gyönyörű helyen voltam egy olyan férfival, akihez addigra erős érzések kötöttek. Csakhogy közben egyre jobban zavartak a megvető tekintetek is és az összesugdolózások a többi asztalnál.

A történet folytatásáért kattints ide!

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!