Hibázási lehetőségek állásinterjún – Tanulj más hibájából

Ahogy Murphy első és mind közül a legfontosabb törvénye is kimondja: ami elromolhat, az el is fog romlani. Éppen ezért mindig őrizd meg nyugalmad, humorérzéked, és készülj fel, hogy az interjú esetleg nem úgy fog alakulni, ahogy tervezted. Elegáns ruha, frappáns válaszok, megnyerő viselkedés – ezzel az alapok meg is vannak, de kérem, vigyázzanak, az ajtók záródnak. „Asszisztensnek jelentkeztem – meséli Andrea. – Gyors- és gépírókat kerestek, így előre szóltak, tesztelni fogják, jól bánok-e billentyűzettel. Időben érkeztem az irodaházhoz, találtam egy remek parkolóhelyet, kiszálltam az autóból, de közben megcsörrent a telefonom. Elkezdtem kapkodni, és véletlenül rácsaptam a kocsi ajtaját a hüvelykujjamra. Sikítva sírtam. Szerencsére két srác odarohant, és segítettek, mielőtt elájultam volna (de ezt továbbra sem tartom jó pasizós technikának). Bár nem hittem, hogy maradt esélyem, azért összeszedtem magam, és felmentem az interjúra. Amit meglátták, mi történt, jeget hoztak a kezemre. Azt mondták, másnap menjek vissza a gépírástesztet elvégezni. Reggel felhívtak, hogy nem kell sietnem, az állás az enyém, mert aki ennyire nyugodt tud maradni ilyen helyzetben is, az biztos jó munkatárs lesz.” Törött végtagokkal mégsem ajánlatos kétkezi munka után kutakodni. Petra is ujjpercre pontosan érkezett egy hasonló tesztre. Nála a túlzott koncentráció okozott furcsa helyzetet. „Leültettek a számítógép elé, hogy megnézzék, diktálás után hogyan tudok gépelni. A szövegszerkesztőben egy üres lap volt nyitva. A vizsgáztató megkért, hogy az asztalon lévő Próba nevű fájlt nyissam meg, de én annyira izgultam, hogy nem is értelmeztem, amit mondott, csak leírtam villámgyorsan a szavait. Ezen nagyot nevetett, majd ennek örömére felvett.”

MAJDNEM ZAKLATÁS
Leendő főnökök között is akadnak furcsa szerzetek. Gréta testközeli élményben részesült a szokatlan interjúztatás alatt. „Egy német vállalat ausztrál vezetője keresett helpdeskes munkatársakat. Hogy nemzetközi helyzetünket tovább fokozzuk, a török piacra. Apukám révén beszélek törökül, úgyhogy a zsebemben éreztem a szerződést, de későbbi felettesem elbizonytalanított. Elsőre azt gondoltam, hogy az ausztrál nő kikezdett velem. Kezet fogtunk, aztán végigsimította a vállamat, megdicsérte a ruhámat, és ettől végig kellemetlenül éreztem magam a beszélgetés alatt. Mikor elköszöntünk, megölelt, és azt mondta, ne izguljak, jók az esélyeim – és valóban fel is vettek. Később kiderült, házasságban él a nő, csak egy kicsit érintésmániás. Anyáskodó típus.” Ma már hiányozna, ha nem így kommunikálna velem. Gréta történetéhez tartozik egy fontos figyelmeztetés: Azok a férfifőnökök, akik hozzányúlnak a jelöltekhez a kézfogáson túl, nem az érintés, hanem a „szereposztó dívány” erejében bíznak.

NE VILLANTS!
Ahogy a szexben, úgy az öltözködésben is törekedni kell a biztonságra, mert különben a ruhád azt fogja sugallni, talán lehet esély nálad egy kis biztonságos etyepetyére. „Életem legkellemetlenebb élménye egy állásinterjú, amelyre új szoknyámban érkeztem – panaszkodik Kitti. – Velem szemben egy negyvenes úr ült. Eleinte fel sem nézett a papírjaiból, úgy kérdezgetett. Majd egyre jobban félrefordult a székében. A könyökére támaszkodott, kihúzta magát, utána összegörnyedt. Én naiv, azt hittem, hátfájás. Csak a liftben vettem észre, hogy a szoknyám slicce elszakadt, és a popsim fele kivillant. Most már jót nevetek rajta, de ezt követően csak tundrabugyiban és vastag szövetnadrágban voltam hajlandó felvételi beszélgetésekre járni.”

Bízz a képességeidben, mert a kínos helyzetekből is ki lehet kerülni győztesen – néha elég, ha tudsz magadon nevetni.

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!