Tényleg megtörténhet, hogy betegre aggódod magad, vagy csak egy legenda?

Már egészen pici korom óta hasfájós gyerek voltam, mígnem 15 évesen kórházba kerültem vakbélgyulladás gyanújával. Nem operáltak meg, mert a konzervatív eljárást választva inkább csak jegelték a területet, ami sok-sok infúzióval kiegészítve segített, hogy pár napon belül jobban legyek. Azóta kétszer ismételte meg magát a történelem, és legalább 35 orvos vizsgált meg ez idő alatt és tanakodott azon, hogy szükség van-e műtétre egyértelműen pozitív leletek nélkül. Míg az elején meggyőződésem volt, hogy én vagyok a világ legszerencsésebb embere, amiért többször is megúsztam a beavatkozást, ma már inkább azt gondolom, hogy valami egészen másra szerette volna felhívni a testem a figyelmet. Feltettem a kérdést, hogy tényleg attól lennék-e ennyire rosszul, hogy túl sokat eszem egy-egy ilyen epizód előtt vagy inkább a lélek oldaláról lenne érdemes megvizsgálni a tüneteket?

forrás: Photo by Radu Florin on Unsplash

Nem csak a fejben létezik

A válasz egyelőre várat magára, ahogy a betegek 5-7%-ának esetében is – kutatások szerint ugyanis az orvoshoz forduló páciensek ekkora részénél szervi probléma nem igazolja a fennálló tüneteket. Esetükben pszichoszomatikus betegségek állnak a háttérben, a közhiedelemmel ellentétben azonban ez nem egyenlő a hipochondriával. Nincs szó arról, hogy kitalálnák a tüneteket, valódi fájdalommal küzdenek, csak a testük hibás működése helyett a stressz, a feldolgozatlan traumák vagy épp a rossz kapcsolatok azok, amik a háttérben állhatnak. Ez a szám a koronavírus megjelenése óta csak emelkedett: egy 2022-ben publikált svájci kutatás szerint ugyanis 66,1%-kal nőtt a pszichoszomatikus rendellenességek aránya a pszichiátriai betegek körében, míg egy 2021-es cseh kutatás szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki a pszichoszomatikus tünetek, a negatív érzelmek növekedése és a pandémia kialakulása között. Ráadásul a leginkább érintettek a nők és a fiatalok.

Gergely Viktória, a Mindset Pszichológia okleveles pszichológusa és fókusztrénere szerint óvatosan kell a témához állni, az utóbbi években ugyanis elterjedt a szemlélet, miszerint mindennek csak lelki oldala van. – teszi hozzá.

forrás: Photo by Gregory Pappas on Unsplash

Viktória szerint az ideális az lenne, ha több oldalról meg lenne támogatva a páciens, vagyis a holisztikus szemléletet figyelembe véve bio-pszicho-szociális szempontból is feltárnák a háttérben húzódó okokat és nem csak a tünetekre és a tüneti kezelésre koncentrálnának.

Ezzel Prof. Dr. Bagdy Emőke, klinikai szakpszichológus, a Pszichoszomatikus Ambulancia vezető senior szakmai szupervízora is egyetért, aki szerint az orvosok egy része még a múlt század test-lélek kettőségében szemléli a betegségek kialakulását és nem jutott el a rendszerszintű gondolkodásig.

Freudtól napjainkig

forrás: Getty Images

Az viszont már egyéni, hogy melyik pszichológus pontosan milyen módszerrel dolgozik és milyen szemléletet vesz figyelembe, az orvosok viszont ettől teljesen eltérően működnek.

Elmondása szerint a fiatal orvosoknál lát érdeklődést a pszichológia iránt, de ez legtöbbször kimerül egy jótanácsban, miszerint igyekezzünk kerülni a stresszt:

Bénulás és beszédképtelenség

Bagdy Emőke elmondása szerint nincs közmegegyezés abban, hogy mit tartanak az orvosok pszichoszomatikus betegségeknek. Úgynevezett stresszbetegségekről beszélhetünk, ahova tizenkilenc diagnózis tartozik azon az alapon, hogy előidézésükben a stressz és a lelki tényezők játszanak nagyobb szerepet. Ide tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, az emésztőszervi problémák, mint például az irritábilis bél szindróma vagy a reflux, légzőszervi betegségek, kóros nőgyógyászati állapotok, a kóros izzadékonyság és az olyan pszicho-neurológiai betegségek is, mint a depresszió, a fejfájás, a szorongás és az alvászavarok. A legtöbb ember valószínűleg ezek közül megtapasztal néhányat az élete során, a legkirívóbb és leghíresebb esetek azonban keveseket érintenek. Suzanne O’ Sullivan neurológus, a pszichoszomatikus betegségek szakértője több különös esettel is találkozott már élete során, amiket könyveiben foglalt össze, hogy bárki tudomást szerezhessen róluk. Olvashatunk többek között arról, hogy páciense egyetlen éjszaka alatt vakult meg, egy másik járásképtelenné vált, míg egy harmadiknak egyik pillanatról a másikra lebénult a keze. Rejtélyes betegségek című könyvében pedig többek között Pauline történetét is elmeséli, aki a legjobb tanulók közé tartozott, majd 15 és 22 éves kora között számtalan megmagyarázhatatlan tünettel és betegséggel küzdött meg, míg végül lebénult és epilepsziás rohamok kezdték gyötörni.

A nagyobb képet kell nézni

Hogy mi okozza az általános és az egészen extrém tüneteket, annak számos összetett oka lehet.

Épp ezért olyan fontos a szakértők szerint testi-lelki és kapcsolati szinteken is terápiában részesíteni a beteget.

forrás: Photo by Jacqueline Munguía on Unsplash

A cikk eredetileg a JOY magazin 2022/03-as lapszámában jelent meg.

Még több stresszoldó tippért kattints a galériára!

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!