Azt mondtam az embereknek, hogy a férjem nagyon beteg, mert ez jobb volt az igazságnál

Úgy döntöttem, visszatérek a főiskolára, és lediplomázom. Négy éves házas voltam, szültem két gyereket, amikor rájöttem, hogy végzettség nélkül soha nem leszek képes hozzájárulni a családom anyagi fenntartásához. A legkisebb fiam hamarosan négy éves, eljött tehát az idő, amikor már nem kell teljes állású anyának lennem mellette. Visszatérhettem a tanuláshoz.

A baj az volt, hogy elhatározásom olyan bombát dobott a házasságomra, amire nem számítottam. A férjem tulajdonképpen nem mondott sem igent, sem nemet, csak teljesen közömbösen reagált. Mindig hajlamos volt a munkamániára, de azért eleinte rám is áldozott időt, ami az első év után rohamosan csökkenni kezdett. Alig jártunk színházba, moziba, mert folyton dolgozott. Arra gondoltam, ha saját kötelezettségeim lesznek, talán sikerül visszaállítani a házasságomban a „köztársaságot”, több terhet és időt osztunk meg egymással, és ha elkezdek pénzt keresni, neki is kevesebbet kell dolgoznia.

Nagyon nagyot tévedtem.

A történet az evamagazin.hu oldalon folytatódik!

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!