A második kísérletA második kísérletben a tudósok a kísérletben részt vevő alanytól leukocitákat (fehérvérsejteket) vettek le, és ezek elektromos változásait vizsgálták az érzelmek hatására.
A donort egy szobába helyezték, és érzelmi stimulációnak vetették alá: videó-bejátszások segítségével különböző érzelmeket idéztek elő benne. A DNS-ét eközben egy másik helyiségben vizsgálták ugyanabban az épületben. A donort és DNS-ét egyaránt megfigyelve azt tapasztalták, hogy amikor a donor érzelmi csúcsokat vagy hullámvölgyeket élt meg (az elektromos válaszreakciók alapján), akkor a távolabbi helyiségben lévő DNS teljesen azonos válaszokat produkált! Mindezt késedelem nélkül, azonos időpontban. Vagyis a DNS elektromos válaszreakciói teljes mértékben követték az alany érzelmekre adott válaszreakcióit.