„Ezek a ruhák szabaddá és “meztelenné” tudják tenni a nőket, anélkül, hogy a szexualitásukra irányuló tekintetek kereszttüzében kerülnének”

Az eseménysorozat történetében először idén Olaszország fővárosában, Rómában került megrendezésre.

Az egy napos eseményen lehetőség nyílt különböző beszélgetéseken részt venni, betekinteni a több, mint 100 éves magazin működésének a falai mögé, illetve interaktív vezetések során az archívum ruháit és példányszámait is meg lehetett ismerni közelebbről. A szakmai beszélgetések a divat világának olyan fontos kérdésit tárgyalta, mint a nők helye az olasz divatban, egy nemzetközi divatmárka újjáélesztése, a kép ereje és a fenntartható anyagok jövője a divatiparban. A meghívott előadók pedig (a teljesség igénye nélkül) Maria Grazia Chiuri (a Dior női Haute Couture, ready-to-wear és kiegészítő kollekcióinak kreatív igazgatója), Pierpaolo Piccioli (a Valentino kreatív igazgatója), Sabato de Sarno (a Gucci kreatív igazgatója) és Edward Enninful (a British Vogue főszerkesztője és a Vogue európai szerkesztőségi igazgatója) voltak.

A Gucci új jövője - Sabato de Sarno

“Azt szeretném, hogy az emberek még jobban beleszeressenek a Gucciba” - mondta Sabato de Sarno egy októberi interjúban - “A Gucci egy mély gyökerekkel rendelkező olasz márka, óriási örökséggel, amiből az elmúlt időszakban elvesztettünk valamit. És én ezt szeretném visszahozni.”

Sabato de Sarno-t idén év elején nevezték ki a Gucci művészeti igazgatójának, miután Alessandro Michele-ét elbocsátották a divatháztól. A húsz éves tapasztalattal rendelkező Sabato korábban a Prada-nál, a Dolce & Gabbana-nál és több, mint tíz évet a Valentino-nál dolgozott. Az év talán egyik legjobban várt divatbemutatója pedig Sabato debütáló kollekciója volt, ami nemcsak a saját karrierjében jelentett egy mérföldkövet, hanem a divatházéban is. A Milánóban bemutatott kollekció, melynek a központjában az “ancora”, azaz a “még” szó állt, óriási sikert aratott - amellett, hogy az emberek még jobban beleszerettek a Gucciba, egy pontos irányt jelölt ki a márkának.

“Mi az a szó, ami legjobban leírja a munkádat?” - kérdezte az eseményen Francesca Ragazzi a Vogue Italia főszerkesztője.

“A lehetőség. Nemcsak ez írja le legjobban a karrieremet és a jelenlegi szakmai életemet, hanem azt is, ahogy én hozzáállok a munkámhoz.” - válaszolt Sabato - “A szeptemberi divatbemutatóra már nyáron elkezdtük keresni a modelleket, szinte minden kontinensen. Olyan modelleket szerettem volna választani, akiknek az én lehetőségem, hogy egy globális divatmárka keretein belül bemutassam az első kollekciómat, az ő lehetőségüket is jelentse. A kifutón végigvonuló modelleknek egytől-egyig ez volt a legelső nemzetközi divatbemutatója. Előtte kisebb lokális projektekben részt vettek, de ilyen színtű márkával még nem dolgoztak együtt. És őszintén az a pillanat, amikor a bemutató végén az ő szemükben is ugyanazt láttam, amit a sajátomban, hogy mindannyiunknak ez volt az első, leírhatatlan érzés volt.” - osztotta meg élményeit Sabato a debütáló showjáról.

“Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akik még csak a pályájuk elején vannak?” - kérdezte Francesca Ragazzi.

“Azt, hogy legyenek szerelmesek abba, amit csinálnak, soha ne hallgassanak olyan emberekre, akik nem hisznek bennük, viszont értékeljék azokat az embereket, akikkel egymást bíztatva és segítve mehetnek előre az úton.” - válaszolta Sabato - “A karrierem során egyszer sem volt olyan pont, hogy azért dolgoztam volna, hogy legyen valamim, vagy, hogy bizonyíthassak valakinek. Azért dolgoztam, hogy kifejezhessem magam és lehetőséget teremthessek másoknak az önkifejezésre. Nekem mindig is nagyon fontosak voltak az emberek. Amikor januárban a Guccihoz kerültem több hónapig az volt számomra az egyik legfontosabb, hogy a csapattagjaim megismerjenek, hogy ne csak Sabato de Sarno legyek a Gucci kreatív igazgatója, hanem simán Sabato is. Nem mondom, hogy egy akadálytalan út volt, de úgy érzem, hogy mostanra sikerült egy olyan csapatot kialakítani, akikre teljes mértékben számíthatok és akikkel kölcsönösen megvan a bizalom és a hit egymás iránt. Ez nagyon fontos a sikerben - akármennyire is szeretheted azt amit csinálsz, ha nincsen meg a megfelelő közeg, akkor egy sokkal rögösebb út vár rád, ami kevesebb eséllyel vezet sikerhez és kiteljesedéshez, mintha ezt a megfelelő emberek támogatásával csinálod.”

A kép ereje - Pierpaolo Piccioli

“Hamarabb el tud érni a szívhez, mint az agyhoz, ami a normák szerint akarja eldönteni, hogy mi a szépség” - válaszolta Pierpaolo Piccioli, a Valentino művészeti igazgatója, Concita de Gregorio újságíró kérdésére. - “A szépség képi ereje le tudja dönteni a társadalmi normák miatt emelt falakat és egy sokkal szabadabb és befogadóbb környezetet tud adni az önkifejezésre és az egyenlőségre.”

Pierpaolo fenti állítását mi sem igazolhatja jobban, mint a Valentino és egyben a művészeti igazgató legutóbbi projektje a Pink PP fotókiállítás, ami a római Tiberina-szigeten található kórházban kapott helyet. A fotókiállításon húsz olyan nő portréja látható, akik legyőzték a mellrákot. A portrékon szereplők egytől-egyig PPP rózsaszínben vannak, ami az erőt, az ellenállást és a bátorságot jelképezi. A monokrómia, amiről a Forces of Fashion beszélgetésen is szó esett, még jobban kihangsúlyozza a fotókiállítás üzenetét - az összes nőbe vetett hitet, akik valamilyen formában már találkoztak a betegséggel.

“Nemcsak a kiállításon, hanem a korábbi Valentino kollekciók között is sokszor használtad a monokrómiát, mint kifejező eszközt. Miben rejlik szerinted a monokrómia ereje?” - kérdezte Concita, aki a Pink PP projektben résztvevő nők egyike is volt.

“A monokrómia, azaz az egyszínűség, olyan, mintha egy fekete-fehér filmet néznénk - egy idő után már nem figyeljük a színeket és nem keressük azt, hogy melyik szín, mit jelenthet, hiszen jelentéktelenné válnak. Ehelyett viszont sokkal jobban elkezdjük megfigyelni azt a nyers üzenetet, amit a kép mondani akar nekünk. Sokkal jobban érzékeljük a képen látható emberek arckifejezését, a mozdulatait, a világhoz való viszonyát.” - mondja Pierpaolo - “A pinket, pedig azért választom sokszor, mert az elmúlt évszázadok egyik legambivalensebb színe. Több száz évvel ezelőtt még a férfiak erejét fejezte ki, aztán a huszadik százan végén a feminista mozgalmak ellensége volt, ma pedig sokszor úgy jelenik meg, mint a nőiesség színe. Talán pont ennek a viszontagságos történelemnek köszönhetően szerintem semelyik szín nem fejezi ki jobban az erőt, mint a pink, bármelyik nemről is legyen szó.”

A legutóbbi kollekcióban szintén a monokrómia volt jellemző, ugyanakkor egy nagyon különleges formamegoldással, ahol olyan gyümölcsöket használtál, mint a gránátalma, a hibiszkus és az ananász. Mesélsz egy kicsit ennek a kollekciónak a megszületéséről? - kérdezte Concita

“A Valentino L’École kollekciót azután álmodtam meg, hogy sokat gondolkoztam azon, hogy miként lehetne a női test nőiességét megünnepelni, ugyanakkor minden megszokott klisé és a nőiességhez társított testrészek felfedése nélkül. Új technikákat és megközelítéseket dolgoztunk ki, melyeket modern formák klasszikus értelmezésében alkottunk meg.” - mondta Pierpaolo - “Már a kollekció tervezése során is tudtam, hogy egy nagyon érzékeny témát érintek, hiszen férfi vagyok, és talán soha nem fogom igazán megérteni, mit jelent az, hogy mindig az ítélkezés lencséje alatt állsz amiatt, hogy mit döntesz, hogy mit viselsz, de én is tervező vagyok, és ha van valami, amit a munkámmal tenni szeretnék, az az, hogy a nőknek esélyt adjak arra, hogy erősnek és magabiztosnak érezzék magukat. Úgy érzem, hogy ezek a ruhák szabaddá és “meztelenné” tudják tenni a nőket, anélkül, hogy a szexualitásukra irányuló tekintetek kereszttüzében kellene állniuk.”

Ha üzenhetnél valamit a következő generációnak, akkor mi lenne az? - hangzott el a beszélgetés utolsó kérdése.

“Talán az lenne, hogy a saját tehetségünk felismerése legalább ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint maga a tehetség, hiszen hiába van a birtokunkban egy kincs, ha nem vagyunk tudatában és nem használjuk ki. A felismeréshez viszont bátorság kell, ezért ne legyünk félénkek felismerni a saját értékünket és nagyot álmodni velük. A mesékben nem hiszek, viszont az álmokban igen, amik egy támpontot adhatnak ahhoz, hogy hogyan használjuk ki a saját tehetségünket” - zárta le a beszélgetést a Pierpaolo.

ÉRDEKEL A DIVAT? KATT A GALÉRIÁRA A 2023-AS ŐSZI TÁSKATRENDEKÉRT:

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

EZEKET A DIVATSZABÁLYOKAT FELEJTSD EL:

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!