3 fiatal nő őszinte vallomása: elárulták, hogyan segített nekik a manifesztáció a párkeresésben

Ha valaha is használtad már a manifesztációt, akkor megnyugtatunk, mert egyáltalán nem vagy egyedül. Valószínűleg hiszel a vonzás törvényében, és használtad már arra, hogy megszerezd álmaid állását, vagy akár új barátokat szerezz, így most már csak mondhatni a tökéletes szerelem hiányzik. De lehetséges, hogy megtaláljuk életünk párját a manifesztáció segítségével? Egyesek számára a válasz egyértelműen igen.

Ha pedig nem hiszed, akkor készülj, mert a következőkben három Z-generációs nő árulja el, hogyan vonzotta be a szerelmet és a romantikus kapcsolatot, kezdve attól, hogy mit írt a manifesztációs naplójába, és mennyi időbe telt, mire megtalálta azt a különleges valakit.

forrás: Getty Images

4 évig írtam a naplómba arról, hogy szeretném, ha beszélgetne velem

„Körülbelül 12 éves lehettem, amikor belezúgtam a jelenlegi barátomba. Ő volt az első igazi szerelmem, és már a kezdetektől fogva úgy éreztem, hogy az élete részének kell lennem, és persze fordítva. Tudom, hogy furcsán hangzik, de volt ez a zsigeri érzésem, hogy valamikor ebben az életben nekünk dolgunk van egymással. Minden egyes nap írtam a naplómba, és manifesztáltam ezt a lehetséges kapcsolatot. Általában a napom összefoglalójának végére ezt írtam: „Remélem, holnap beszél velem. Kívánjatok szerencsét!" Legtöbbször egyáltalán így történt... Harmadéves korunkban aztán végre egy osztályba kerültünk. Még mindig nagyon kedveltem őt, de túlságosan ideges voltam ahhoz, hogy beszéljek vele. Végül néhányszor beszélgettünk, de csak azért, mert egy osztályba jártunk. Aztán néhány héttel később megkérdezte az egyik barátomat, hogy szingli vagyok-e, és megkaphatná-e a számomat. Amikor a barátom elmondta nekem, gyakorlatilag sikítva rohangáltam a lakásomban. Aztán írt nekem egy sms-t, és elhívott randira, én pedig leöbbentem. Minden olyan furcsa, mégis gyönyörű módon alakult. Az első randi óta nagyon jól kijövünk egymással, és hihetetlenül boldog vagyok.” Kitti, 22

10 évesen részletes listát készítettem arról, hogy mit keresek egy pasiban

„Három éve vagyok kapcsolatban a jelenlegi barátommal, és biztosan tudom, hogy én manifesztáltam őt. Emlékszem, amikor kislány voltam – kb. 10 éves -, leírtam, hogyan képzelem el a tökéletes férfit. Olyan apró dolgokat képzeltem el vele kapcsolatban, mint a kék szemek, a szőke haj és a napbarnított bőr. Akkor persze még nem tudtam, hogy ez manifesztáció, azt hittem, hogy csak egy furcsa listát készítek. 2017-ben, miután négy kapcsolaton mentem keresztül, találkoztam egy sráccal egy bárban. Nem is kerestem senkit, de egy barátommal voltam, aki szerint aranyos volt, így bátorítottam, hogy beszéljen vele. Legnagyobb meglepetésemre azonban végül engem választott, ugyanis egész este beszélgettünk, csókolóztunk és számot is cseréltünk. Utólag visszagondolva, ő az a férfi, akit leírtam arra a papírra, az este után viszont elvesztettük a kapcsolatot, egyikünk sem kereste a másikat. Két évvel később Instagramon keresztül keresett meg, aztán elvitt egy randira, és ekkor minden összeállt. Annyira nyitott volt, minden érzésemet viszonozta, és úgy éreztem, hogy ennek így kellett lennie - olyan kozmikus értelemben -, és minket egymásnak teremtettek. Azóta többször mondták nekem asztrológusok, hogy az én őseim és az ő ősei között lélekszerződés van, és hogy egymásért kerültünk a földre, ráadásul arra vagyunk hivatottak, hogy megtanítsuk a másiknak azt, amit nem értünk az ellenkező nemről.” Bia, 23

Naplót írtam, és két héttel később találkoztam a társammal

„A középiskola óta nem volt komoly kapcsolatom, akkor ért véget ugyanis egy hat hónapos se veled, se nélküled viszonyom, amitől totálisan elegem volt. Valami állandó és következetes dologra vágytam, és tudtam, hogy készen állok rá. Ezért elkezdtem naplót vezetni, és leírtam, milyen tulajdonságokat és jellemzőket szeretnék egy partnerben: „Valaki, aki értékeli az időmet, aki meg tud nevettetni, és aki nem kérdőjelezi meg minden tettemet.” Két héttel később elmentem egy Tinder randira egy sráccal, aki végül a barátom lett. Kezdettől fogva minden megvolt benne, amit kerestem, három hónappal később pedig már hivatalosan is jártunk... Azt hiszem, hogy ekkor döbbentem rá, hogy ezt a kapcsolatot magamnak manifesztáltam. Körülbelül három évig jártunk, és bár végül eltávolodtunk egymástól és szakítottunk, de akkoriban pontosan ő volt az, akire szükségem volt.” Lujza, 25

Ha pedig még jobban elmerülnél a manifesztációban, akkor ezt is érdemes elolvasnod:

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!