A JOY szerkesztőségének kis kedvencei

Rinyu Piroska
Szépségszerkesztő

Pár éve még nem értettem a barátnőmet, aki munka után nem jött velünk se edzeni, se vacsizni, azonnal rohant haza, mert otthon várta a kutyája. A párommal megbeszéltük, hogy a háziállat tartása mekkora felelôsség, ha már van, nem tudsz hipp-hopp kedved szerint elutazni vagy időben nem hazamenni, ezért mi ezt nem vállaljuk be. Aztán egyik este nyitva volt a kapunk és bejött a kertünkbe egy westie. Nagyon édes volt, kergetôztünk, játszottunk és közben vártam, hogy majd csak jön érte a gazdája. És amikor pár óra múlva eljöttek érte, egyáltalán nem voltam boldog, sőt. Nekem kell egy westie, ez a mondat nem ment ki a fejembôl. Internet, keresgélés és már azon vettem észre magam, hogy lebeszéltem egy tenyésztôvel, megyek egy 6 hetes manóért.

A pasim nem volt boldog, az elején nem is nagyon foglalkozott Bogyival, én annál többet. Állandóan beszéltem hozzá, tanítgattam, egyre több mindent megértett és nagyon szófogadó lett. Bogyi egy rafinált kislány, aki tudta, hogy az én szívemet már meghódította, így örökké a párom körül ólálkodott, hogy az ő szeretetét is elnyerje. Persze mint a nôk nagy többsége, ô is elérte a célját. Ma már együtt megyünk sétálni, kirándulni, hosszú hétvégékre is magunkkal visszük. A család tagja lett. Ha hazamegyünk, tisztelet köröket fut, ugrál és nagyon boldog. És persze én is az vagyok, ránézek és azonnal megnyugszom. Most már én is tudom, igaz a mondás, kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes?

Schreiter Lilla
Stylist

Van 2 cicám, akikkel 10 éve élünk együtt. Ők Pinki és Vöri, akik ikrek és mindketten fiúk. Bár elöszőr csak Pinki volt a cicám, majd fél év eltéréssel szerencsére Vöri is hozzánk került. Sajnos, ők már nem emlékeztek arra, hogy valójában tesók, így hónapokig nem lehetett egy szobába engedni őket ,mert Pinki haragudott az új jövevényre. Ez sajna a mai napig tart, bár megvívták a csatáikat és kialakult a hierarchia, így eléldegélnek békességben egymás mellett, de nem ők a legcukibb testvérpáros a földön.

Pinki és Vöri egyébként két perzsa cica, hosszú szőrrel. Kötelező a kozmetikushoz járás, amit nem nagyon szeretnek, ilyenkor előadják a hattyú halálát, de mivel kismacska még soha nem halt bele fésülésbe, ezért tudjuk, hogy ez csak műbalhé. Pinki a fővezér és mindig eléri, amit szeretne. Csak akkor lehet simogatni amikor ő akarja, de akkor kötelező. Nem szeret egyedül vacsorázni, általában ilyenkor addig nyávog amíg az ember lánya ott nem guggol vele a tálka mellett. Vöri a nyugodtabb, őt bármikor el lehet kapni egy kis gyömöszölésre. Ami viszont a flúgja, az a víz. De minden mennyiségben, imád a csapból, akváriumból, pohárból inni és fürdeni, majd fröcskölni. Minden macska ösztön hiányzik belőlük, nem fognak legyet, nem ugranak és másznak fel a magas bútorokra, viszont imádják a sárgadinnyét és a kakaóscsigát megenni, valamint a kávé, a dohány és a mentol illatát.

Kis Rozália
Online Szerkesztő

„Szó sem lehet arról, hogy kutyánk legyen!” – jelentette ki a Vőlegényem, miután nem sokkal – talán 1-2 nappal – az összeköltözésünk után felvetettem a „mi lenne, ha kutyánk lenne?” témát. Mit mondhatnék, szeretek játszani a tűzzel, úgyhogy 4 hónapra rá egy szépséges tavaszi napon beállítottam Gyömbérrel. Na jó, addigra azért kellőképpen hozzászoktattam Imi Urat ( ő a vőlegényem) a gondolathoz, hogy márpediglen lesz kutyánk. A nevet is ő választotta. „De aztán az ágyra tényleg nem jöhet fel!” - Bólogattam.

Az Roxforti Varázsló- és Boszorkányképző Iskola összes tanárának és diákjának a varázsereje nem ér fel az akkor 7-8 hetes, éppen csak fél kilót nyomó Gyömbérével. A kiskutya ugyanis mindenféle sírás, hisztizés, nyüszítés (beleértve mindezek alatt persze magamat is) NÉLKÜL érte el, hogy végül csak feljöhetett az ágyra is és velünk is alszik ott. A mai napig. És tudjátok, mit!? Azóta minden más. Nincs rossz nap, nincs olyan, hogy nem lesz valahogy, nincs olyan, hogy ne mosolyogva, nevetve, boldogan feküdjünk le. Mert ez a kis Varázsló minden pillanatban azon dolgozik, hogy széppé, boldoggá, vidámmá és szeretettel telivé tegye az életünket. Pedig, ha sejtené, hogy mindezt pusztán a jelenlétével el tudja érni!

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!