Mini-interjú Zsédával!

Van kedvenc énekesed? Van, aki téged inspirál?

Minden inspirál, ami nagyon új, és nagyon előremutató, és persze minden, ami minőség. Ebben az értelemben zenei "mindenevő" vagyok, szinte minden irányzatot figyelek, hallgatok. Rendszeresen táplálkozom a blues vagy a jazz régi nagyjainak munkáiból, vagy akár a klasszikus zenéből is.

Mi az, amit nem szeretsz magadon?

Alapvetően jóban vagyok saját magammal. Megtanultam az évek alatt, hogy mi áll jól, mi előnyös, és mi az, amit mindenképp kerülnöm kell. Békében élek önmagammal, a külsőmmel és a lelkemmel egyaránt, nem töröm folyton azon a fejem, hogy mit lenne jó megváltoztatni. Hiszek abban, hogy nem véletlenül kaptuk azt a külsőt, amivel születtünk. Része a személyiségünknek. Vigyázni rá, karbantartani kell, de változtatni szerintem nem szerencsés.

Melyik az a város, ahol tudnál élni külföldön?

Bárhol Olaszországban! Imádom azt, ahogyan élnek, ahogy kezelik az életet, ahogy esznek, ahogy zenélnek, ahogy szeretnek… Ugyanakkor szerelmes vagyok Budapestbe. Kevés város tudja a mi otthonunkkal felvenni a versenyt, én nagyon büszke vagyok rá, hogy itt élhetek!

Van olyan sorozat, amire úgymond rá vagy kattanva? Ha van, ki a kedvenc szereplőd belőle?

A férjemmel együtt szoktuk nézni a Hazudj, ha tudsz című sorozatot. Szeretem benne Tim Roth-ot, meg azt a kis játékot is, hogy ketten együtt rá tudunk e jönni hamarabb, mint ő, hogy ki a hunyó… Ehhez tudni kell, hogy a férjem nagy elemző, élvezi a kihívást…

Volt kedvenc meséd kiskorodban?

Nagyon szerettem az Andersen mesék finom, szép, szomorú világát. A Kis gyufaáruslány történetéből egy dalom is született az Ünnep albumra, a legutóbbi, utazásról szóló könyvem egyik képén pedig Kishableányként vagyok lerajzolva.

Milyen értékes dolgot vettél magadnak utoljára?

Az "értékesebb dolgok" beszerzéséről általában a férjem gondoskodik, kivételt képeznek ez alól a ruhák… Értékesebb darabokat általában fellépőruhának vásárolok a színpadra. Legutóbb a MOM Kulturális Központ beli koncertem alkalmából leptem meg magam két csodás Elysian estélyi ruhával.

Szereted a Valentin-napot?

Nem különösebben érint meg. Amikor én felnőttem, még nem volt hagyománya, így nincs is belémkódolva olyan mélyen, mint a saját ünnepeink. Ettől függetlenül, azért valami apró figyelmességet mindig kiötlök ezen a napon is, hiszen minden alkalom jó, mikor meg tudod mutatni a másiknak, hogy szereted és gondolsz rá. Akkor van a gond, ha ez csak a címzetes napokon történik meg…

Van olyan dolog, amitől nagyon félsz?

Nem tudnék nem énekelni. Ha ebbe belegondolok, hogy valamiért akár így is alakulhatna, akkor beleborzongok az érzésbe, és gyorsan el is hesegetem.

Mi a legextrémebb dolog, amit valaha tettél?

Tudom, hogy sokan nem feltételezik rólam, de nem vagyok félős lány! Már az is extrém, hogy a mai körülmények között hiszek a lemez készítésben, és a minőségi munkában, de a viccet félretéve… Nem olyan régen barátokkal nyaraltam Toscanában, az Utazz velem kalendáriumom munkálatai miatt. Egyik este kizártuk magunkat a házból. A kulcs bent, mi mindannyian kint. Gondolkodás nélkül elkezdtem felmászni a pergolán az emeleti ablakokhoz… Csak azzal tudtak visszafordulásra bírni, hogy a tulajdonos megérkezett a pótkulcsokkal.

Van különleges babonád?

Alapvetően nem vagyok babonás, de apró kis rituáléim vannak Nekem is. Az angyalos nyakláncom nélkül például soha sehova nem megyek, ha egy forgatás vagy fotózás miatt le is kell vennem, mindig ott lapul a zsebemben. Koncertek előtt pedig szeretek egy kicsit egyedül maradni. Átgondolni a műsort, ráhangolódni a közönségre. A csapat, akivel dolgozom, már jól tudja ezt, kérés nélkül is hagynak egy kicsit egyedül lenni a színfalak mögött.

Még több sztárért kattints IDE!

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!