Szurkolók az állatkínzás ellen

Fülöp halála után két szurkoló, egyszerűen csak azt érezte ez így nem mehet tovább ebben az országban. Elég volt. Valakinek tennie kell valamit. Különösebb terv nélkül arra gondoltak, elmennek a helyszínre, Nagycserkészre és szólnak a többi szurkolónak: aki úgy gondolja, csatlakozzon. Ami ezután jött, arra már mindenki felkapta a fejét.

Tomival és Ricsivel (Kovács Tamás és Kapin Richárd) beszélgetünk:

Fülöp halála előtt is foglalkoztatok állatvédelemmel?

T: 15 éve mentek Budapesten kutyákat, teljesen egyedül, semmilyen szervezetnek nem voltam a tagja. Ricsi nem mentett, ő csak kutyás, hatalmas szívvel. Viszont én voltam az első Magyarországon, aki kezdeményezte,hogy kiszabott közmunkát egy menhelyen tölthesse le. Sikerült is elérnem.

Miért ítéltek közmunkára?

T: Volt egy kis zűröm egy állatkínzóval.

A szurkolókról mindenkinek a focihuligánok jutnak eszébe. De valójában kik azok a szurkolók?

T: Mi szurkolók vagyunk. Én kb. 25 éve vagyok a Honvéd mellett, Ricsi pedig a Ferencváros mellett jó ideje. Mi vagyunk azok, akiket általában csőcseléknek neveznek. Vannak közöttünk verekedősek, vannak tapsolósak, békésebbek, zászlósak stb. És nem csak a fociról beszélünk. Más sportágak szurkolói is szurkolók. A szolnoki srácok pl. kosárlabda szurkolók.

forrás: Facebook/Szurkolók az állatkínzás ellen

Ismeritek a szurkolói „habitust”. Azt gondoltátok, hogy ez kell ma ahhoz, hogy az illetékesek végre felkapják a fejüket?

T: Azért nem gondoltunk ennyire bele. Úgy volt, hogy egy pár autóval lemegyünk Nagycserkészre, aztán mire odaértünk nagyjából 1000-en lettünk. Nem akartunk mi országos mozgalmat indítani, egyszerűen csak kikerült a Facebookra az esemény és egy olyan lavina indult el, amit nem akartunk megállítani.

R: Teljesen hivatalos volt egyébként minden, megkaptuk az engedélyt a hatóságoktól. Olyan szurkolók jöttek el az ország minden részéről, akikkel egy héttel előtte még simán verekedtünk a lelátón. Beálltak mellénk, az úgy mögé.

Egyébként mekkora az ellentét két szurkoló között, akik más csapatnak szurkolnak?

R: Halálos. De szó szerint. Bármit elképzelhetsz. Annyira, hogy ha nekem Újpest felé kell mennem, akkor inkább kikerülöm! Még a lábamat se teszem be.

Hogy lehetséges akkor, hogy közösen demonstráltok egy ügyért?

T: Az emberek csak azt látják a tévében, hogy verekedünk az utcán egy meccs végén. Azt nem is gondolják, hogy mi is felnőtt, normális, jobbára tanult emberek vagyunk. Fel tudjuk mérni azt, hogy mi folyik körülöttünk. Most sokkal fontosabb tenni valamit az állatkínzók ellen, mint az, hogy lepofozzuk egymást.

R: Ettől én még nyilván nem fogom szeretni a Kispestet :)

Előfordul, hogy hétvégén egymással szemben álltok mint szurkolók, majd vasárnap elmentek együtt kutyát menteni?

R: Már lehet, hogy aznap este megyünk. Ez van, nem mehet így tovább.

forrás: Facebook/Szurkolók az állatkínzás ellen

Mi történt mikor hazaértetek Nagycserkészről?

T: Felrobbant az oldalunk, milliós nézettsége lett a híradásunknak. Azóta is tart a növekedés. Sokkal gyorsabban és több figyelmet kaptunk mint az eddigi állatmentők, akik jobbára nők. Akik ha odamennek egy ilyen helyre, mint Nagycserkész, elzavarják őket. A rendőr sem megy ki, ha hívják. Ha mi megjelenünk valahol csapatostul, oda kijön a rendőrség. Rögtön figyelmet kap az ügy. A Facebook oldalunkat is figyelik és követik az eseményeket. Meg kell, hogy mondjam, abszolút támogatnak minket. Ők is emberek, ők is kutyások. Látják, hogy nem balhézunk, nem verünk meg senkit, nem gyújtogatunk, „csak” demonstrálunk.

Mit gondoltok, mit lehet ezzel elérni hosszú távon?

T: Cégek, zenészek, celebek, színészek keresnek meg minket és állnak be mögénk. 50 nap alatt 1,5 millió embert mozgattunk meg. Nem lehet elmenni melletünk. Jönnek a választások. Abszolút politika mentesek maradunk, de ha egy képviselő rendbe rakat egy menhelyet szavazatokért, hát tegye. Ha mi elindulunk valahova, ott már készülnek. Hívnak minket polgármesterek egyeztetni a helyi gyepmesteri telepről és a helyzetről. A demonstrációink rendőri biztosítás nagyon sok pénz az államnak. Talán rájönnek arra, hogy ezt inkább prevencióra és az állatvédelemre kellene költeni, de amíg ez nem történik meg, addig mi megyünk és hívjuk a rendőröket is.

Mi történt azokon a településeken, ahol demonstráltatok?

T: Nagycserkeszen lett normális kutyamenhely kennelekkel, lakossági fórumot tartottak az állatvédelemről. A vidéki gyepmesteri telepeken is tarthatatlan a helyzet. A begyűjtött állatokat kivégzik, olyannal is találkoztunk, hogy mindenféle dokumentáció nélkül. Ma, 2017-ben a kutyák 80%-a be sem ér a telepre. Ne menjünk bele ebbe…

R: Elmentünk a dunaújvárosi gyepmesteri telepre a fiúkkal és hihetetlen körülményeket találtunk. Szinte teljes nyilvántartás nélkül, a kutyák egy fém épületbe bezárva, chip olvasó „pont lemerülve” víz nélkül minden kutya, az „pont elfogyott”. Ne folytassuk. Nyilvánossá tettük az ott tapasztaltakat, másnapra 3 000 000 Ft támogatást kapott a gyepmesteri telep az önkormányzattól. Majd azt is megnézzük mire költik.

Olyan történeteket meséltek még a fiúk, amiket nem tudok és nem is akarok ide leírni. Legyen annyi elég, hogy nekünk itt a város falai között fogalmunk sincs arról, mi történik az országban. Lehet sejtésünk, de szembesülni a valósággal elképesztő.

Sajnos hiába vonult több ezer ember tavaly a Kossuth térre, az állatvédelmi törvény nem változott, az állatkínzók büntetése nem változott. Talán most… talán valami elindul. A fiúk nagyon elszántak és folyamatosan építik az országos hálózatukat. Nagyon sok sikert kívánunk nekik!

Kövessétek őket a Facebookon!

Fülöp történetét ITT olvashatjátok (felkavaró tartalom)

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!