Hello-hello! Gyömbér előkerült!

El sem tudnám nektek mesélni mennyi minden történt velem.

De nézzük talán a legeslegfontosabbat, nem is olyan rég elérkezett a várva várt nap! Februárban gazdival teljesítettük a terápiás kutyákra vonatkozó vizsga első fordulóját, a temperamentum tesztet.

Volt ott kérem szépen minden! Találkozás idegen emberrel/kutyával, helyben maradás, furán mozgó emberek, engedelmes munka, sok-sok ember, akik engem akartak szeretni (állítólag megnézni bírom-e a tömeget, hát én ne bírnám?!). Májkrémes kenyeret dugtak az

orrom alá, sőt közvetlenül a két mellső lábam közé dobták, pedig 30 cm-re kellett volna esnie. De hősiesen kiálltam a próbákat nem ettem meg, pedig nagyon finom volt az illata. Elvettek tőlem egy csontot is, amit persze odaadtam, nehogy azt mondják rám, hogy irigy kutya vagyok. Játszottak velem, hogy szépen apportozok-e, meg kaptam falatot kézből, hogy szépen veszem-e el. Egyedül kellett maradnom gazdim nélkül sok-sok idegennel, de nem estem kétségbe. Tudtam, hogy sosem tudnám elveszteni őt, általában mindenhova magával visz, nélkülem elég gyámoltalan. Megpróbáltak kiborítani, hogy agresszív énemet felszínre hozzák. Szegény kiborítóm elég feszültnek tűnt, így inkább felvettem a közelemben lévő botot, hátha enyhül a néni haragja, és nem néz rám olyan csúnyán. Akik ismernek engem, és látták a vizsgát mind azt mondták, olyan „Gyömbis” voltam. Végül kaptam a gazditól egy hatalmas lábszárcsontot, és azt mondta: „Édes kiskutyám, félig már terápiás kutya vagy!”. Egymás közt szólva nem nagyon értettem, hogy ez mit is jelent, de mivel nagyon boldog volt, így én is csak mosolyogni tudtam!

Magyarországon ahhoz, hogy egy kutyából terápiás kutya legyen két vizsgát is teljesíteni kell, így el kezdtünk a második vizsgára, a Terápiás Záróvizsgára készülni.

Ez a vizsga sokkal szerethetőbb, mint az első, ha másért nem is, itt gyerekekkel vizsgázunk!Ez a vizsga már egy konkrét „terápiás helyzetben” történik. Jelen van rajta 5-7 gyerek, egy foglalkozásvezető ember, a gazdikám és én.

Na de erről legközelebb mesélek! Ígérem, most már gyakrabban jelentkezem, nincs is más választásom, hiszen május első vasárnapján vizsgázom, és szeretném, ha azon a napon sokan gondolnátok rám! <3

Na de addig is van még jó pár teendőm! Vannak gyakorlati óráim, és hamarosan megyek doki bácsihoz, aki alaposan megvizsgál és eldönti egészségügyileg is alkalmas vagyok-e vizsgázni. Drukkoljatok, hogy ne fájjon ez a vizsgálat!

Pacsi, és vizslapuszi Nektek!

(Apropó! Kaptatok már drótos vizslapuszit??? Én ám olyat küldök! A gyerekek szerint vicces, csikis a szakállam miatt.)

Hamarosan jövök!!!

A bejegyzés szerzője: Szűcs Nikoletta, habilitációs kutyakiképző, terápiás kutyfelvezető. A Kék Csillag Segítőkutyás Egyesület kiképzés vezetője.

- minden közepes és nagytestű kutyus boltja!Nézz körül nálunk ›››››

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!