Így boldogul felvett kölcsönével a JOY 3 olvasója!

Száguld a kicsi kocsi - Andrea (24) közgazdász
„A diploma után nagyon szerettem volna egy autót. Egyetlen lehetőségem erre a kölcsönfelvétel volt, de épp hogy felálltam az iskolapadból és elkezdtem munkát keresni. Márpedig így hitelt természetesen nem adott senki. Szerencsére a szüleim segítettek. Mivel apukámnak több éves munkaviszonya van, felvett helyettem 400 ezer forintot. A maradék 100 ezret a szüleim kipótolták, így vehettem egy Alfa Romeo-t. Igaz, több, mint 10 éves és egyelőre még szürke, de akkor is egy Alfa Romeo. Személyi kölcsönt vettünk fel két évre, a havi törlesztő 24 ezer forint körül van, így a végén 540 ezer forint körüli összeget fogunk visszafizetni. Az első hónapokban szüleim törlesztettek, aztán találtam munkát, azóta én fizetek a banknak, sőt, a szüleimnek is vissza tudtam adni azt a pénzt, amivel kipótolták a kocsim.”

Költséges költözés - Anikó (27) könyvelő
„Még az egyetem alatt összeházasodtunk a párommal. Eleinte Budapesten kerestünk munkát, majd úgy döntöttünk hazaköltözünk vidéki szülővárosunkba. Miután ott is sikerült elég jó állást találnunk a szakmánkban, belefogtunk egy családi ház megvásárlásába és felújításába a városunk melletti kis faluban. 12 milliót vettünk fel húsz évre. A gazdasági válsággal összefüggésbe hozható összes rossz dolog megtörtént ezután velünk. Mivel frank alapú volt a kölcsön a törlesztő részletek megugrottak. A cégek elkezdtek tönkre menni, szinte egyszerre veszítettük el a munkánkat. Vissza kellett mennünk Pestre, otthagyva a szépen felújított kis házunkat. Azonban nem estünk kétségbe. Az autónkra és a házra felvett kölcsönt összevontuk és forint alapúra cseréltük, így már elviselhető a havi teher. Budapesten találtunk munkát és egy szép lakást is, bár nem kertes ház, de megfelel. Ettől függetlenül a vidéki házunkat a mostani ingatlanpiac miatt nem tudjuk eladni. Jelenleg jóval kevesebbet ér, mint amennyi kölcsön van rajta. Ám nem adtuk fel az álmainkat. Budapest mellett már ki is néztünk egy kis kertes házat – reméljük hamarosan el tudjuk adni a régit.”

Boltról boltra - Ági (25) asszisztens
„Mindentre részletre vettem a lakásomba. Arra kellett csak odafigyelnem, hogy nem lépjem túl a teljesítőképességem határát. Amikor beköltöztem, volt a konyhában egy régi hűtő, a szüleim adtak egy nem túl modern tévét, a nagyi a régi mosógépével segített elindulni a nagybetűs életben, és zörgő, kattogó asztali számítógépem is volt. Röviden, az alapok megvoltak. Előbb vettem egy laptopot, az a munkámhoz is fontos, majd fokozatosan, három év alatt lecseréltem mindent. Új hűtő, szép, nagy tévé, sőt, egy mosogatógépet is beszereztem. Még így „árú hitelesen” sem ment volna minden egyszerre, főleg, hogy bútorokat is vennem kellett. Úgyhogy csak még egyszer hangsúlyozni tudom, hogy csak annyi költségbe szabad belevágni, amit még ki tud fizetni az ember. A kölcsönökkel, hitelekkel, részletfizetésekkel nagyon veszélyes túlzásokba esni.”

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!