Céljaid vannak a futással? Tréningezd magad mentálisan is!

A hivatásos sportolók folyamatosan orvosi felügyelet alatt állnak, legyen szó testzsírszázalékról, izomrostsebességről, vagy éppen emlékezőképességről. Minden egyes eredményt alaposan kiértékelnek, amelynek következtében azonosítják a lehetséges hiányosságokat, egyenlőtlenségeket, vagy éppen kiemelik az egyedi erősségeket. Ha valami nem stimmel, máris mikroszkóp alá veszik őket, és orvosok, gyógytornászok, sebészek hada nyújt nekik segítséget. Ehhez a folyamatos testi és lelki nyomáshoz nagyon fontos, hogy megfelelő tudatállapotban legyenek. Felmerül a kérdés azonban, hogyan is értékelhető és fejleszthető a mentális erősség?

Ennek kapcsán a kanadai alpesisí világbajnok, Erin Mielzynski osztja meg velünk tapasztalatait. A soirtoló is jól tudja, hogy egy versenyző sikere általában komoly csapatmunka eredménye, a sportolók mögött ugyanis szerencsés esetben egy támogató család, edző, orvosok és szponzorok állnak, akik igyekeznek maximális támogatást nyújtani. Erin Mielzynski számára felemelő érzés, hogy 100%-ban meg tud bízni felszerelésében, a professzionális Helly Hansen ruhadarabok évek óta hűséges társai és egyben sikerfaktornak tekinti őket. Ezen túl megfigyelte azt is, hogy ha mentálisan rendben van, lényegesen jobb eredményeket ér el. Ennek érdekében nemrég úgy döntött, hogy egy csodálatos indonéz elvonulás, valamint Dr. Karen MacNeill sportpszichológussal való közös munka útján egy életen át tartó utazásra indul, hogy felfedezze, mit is jelent valójában a mentális erősség, és hogyan képezze elméje izmait éppolyan szorgalmasan, mint a testét.

A kanadai versenyző a mentális edzés öt olyan aspektusát mutatja be, amelyekre ellenállóképességének fejlesztése során összpontosít.

Bátorság

A bátorság nem más, mint félelmet érezni, ennek ellenére mégis cselekedni. Bátorság, hogy tisztában vagyunk a lehetséges következményekkel, érezzük a lüktető szívverésünket, tökéletes teljesítményre törekszünk, mégsem hagyjuk, hogy ezek a gondolatok elnyomják a kihívás iránti lelkesedésünket. Erin a saját határainak folyamatos feszegetése közben megértette, hogy félelmei különböző formákat és méreteket ölthetnek, ugyanakkor sokféleképpen kezelhetőek. Tudatosan ösztönözni kezdte magát, hogy kényelmesen érezze magát a kényelmetlen helyzetekben is, félelmeit elnevezte, egy adott formát társított hozzájuk és igyekezett őket megismerni. A füstös, ciklonszerű képződménynek, amit kockázatos tevékenységek végzése közben lát lelki szemeivel, a Steve nevet adta.

Korábban inkább menekülni próbált előle, azonban felismerte, hogy nem ellenségként kell kezelnie, hiszen éppen azért van jelen, hogy biztonságban tartsa. Erin szerint az a fontos, hogy az irányítás nála legyen. Minden kudarc visszajelzés, amely egy lépéssel közelebb visz a sikeres eredményhez, tehát tanuljunk belőlük, majd lépjünk tovább.

Kíváncsiság

Fontos, hogy az érzelmeinkhez kíváncsi hozzáállással közelítsünk, váljunk objektív megfigyelővé. Tegyük fel például, hogy szomorúak vagyunk: amint felismerjük az érzést és próbáljuk megfigyelni, mi az oka, a szomorúság elszáll és egyfajta más érzéssé, felfedezendő rejtéllyé alakul át. Ugyanez a stratégia alkalmazható a minket körülvevő emberek érzéseire is. Amikor valaki negatívan reagál a környezetünkben, érdemes feltenni magunkban a kérdést, vajon mi lehet ennek a forrása? Ha úgy gondoljuk, hogy a mi hibánkból fakad, akkor még tudunk rajta korrigálni, amennyiben azonban rajtunk kívül álló okokból történik, együttérzést tanúsíthatunk az adott személy irányába.

Amint megfigyelővé válunk, mások reakciói és saját érzelmeink nem tudnak többé befolyást gyakorolni ránk, ellenben lehetőséggé válnak, amelyek megoldást kínálnak mindaddig, amíg türelmesek és kíváncsiak vagyunk. Nem kell megváltoztatnunk a saját magunkról kialakított képünket, de azon változtathatunk, hogy miként reagálunk, hogyan érzékelünk, vagy éppen kikkel vesszük körbe magunkat.

Saját értékrend

A mai modern, hihetetlen gyors tempójú világban Erin számára kimondottan fontos, hogy saját értékrendje szerint éljen. Ez segíti az egyensúly megtalálásában, és megakadályozza, hogy ne csupán az eredményei tükrében mérje magát – ezáltal egy holisztikusabb életmódot tud kialakítani még versenyképes környezetben is.

A kanadai síversenyző kétféle lista elkészítését találta kifejezetten hasznosnak.

• Az egyik témája, hogy milyen személyek szeretnénk lenni és milyen értékek fontosak számunkra.
• A másik lista a legfontosabb teljesítménytényezőinket foglalja össze, amelyből kiderül, mely technikai és taktikai készségek lényegesek teljesítményünk szempontjából.

Érdemes minden nap ránézni a listákra, az értékeket és készségeket illetően pedig 1-10 között értékelni magunkat. Amikor a rangsorolás 1–3 közé esik, láthatjuk, hogy mire kell jobban összpontosítanunk. Ha 6-8 között állnak a pontjaink, akkor gondolatban nyugodtan adjunk magunknak egy pacsit. Erin szerint nem kell, hogy tökéletesek legyünk, viszont ez a módszer lehetővé teszi, hogy fejlődésünket mérjük és rövidtávú mentális célokat tűzzünk ki.

Ha kíváncsi vagy a többi technikára is, kattins a Runner's World cikkére!