6 dolog, amit bárcsak tudtam volna, mielőtt időszakos böjtölésbe kezdtem

Tóth Csilla Rebeka

Koplalni tilos! De az időszakos böjtölés esetében erről szó sincs. Csak kicsit jobban látja az ember, hogy mettől meddig tart a nap.

Az időszakos böjtölés (Intermittent Fasting – IF) veszélyesen hangzik, pedig valójában mindannyian ezt csináljuk valamilyen lájtos formában: például megvacsorázunk este 8-kor és másnap reggel 7-ig felé se nézünk a konyhának. Vagyis 11 órán át egyáltalán nem eszünk. Az időszakos böjtölés legismertebb formája a 16:8 módszer, amelyben a nap 8 órájában étkezhetünk mondjuk háromszor, a többi tizenhat órában pedig böjtöt tartunk. Ez néhány dietetikus szerint jó hatással van az anyagcserénkre, időt ad a bevitt táplálék feldolgozására és keretet szab az étkezésünknek, vagyis könnyebben odafigyelünk, hogy mit és mennyit eszünk anélkül, hogy bizonyos táplálékfajtákat meg kellene vonnunk magunktól.

Olvasd el ezt is!
13 mondat, amit a diétázók többet nem akarnak hallani

A időszakos böjtölés a neve ellenére vonzónak tűnt, a fenntartásaim ellenére gondoltam, kipróbálom magamon. Azt már elsőre tudtam, hogy nem leszek képes egyik pillanatról a másikra átállni a 16 órás böjtökre, ezért hétről hétre szigorítottam: 10 órával kezdtem (9-től 7-ig), aztán átálltam 9 órásra (10-től 7-ig) úgy, hogy ha nagyon éhes voltam késő este, akkor zöldségeket ettem, a harmadik héten maradtak a zöldségek és 10-6 órás időtartamra váltottam… Ennél szigorúbb rezsimet aztán már nem vezettem be.

A fokozatosság bevált, de azért volt egy-két dolog, aminek jobban is utánanézhettem volna, mielőtt belevágtam. Ti ne essetek bele ebbe a hibába, tájékozódjatok és korlátozzátok átgondoltabban az étkezésre szánt időt! A galériából kiderül, hogy mik azok a dolgok, amiket ma már másképp csinálnék (és másképp is csinálok).

Nézd meg a galériánkat - 6 kép
6 dolog, amit bárcsak tudtam volna, mielőtt időszakos böjtölésbe kezdtem