Miért van egyre több depressziós ember? A válasz összetettebb, mint gondolnád!

A veszteség, az alacsony önértékelés, a nem önazonos szerepek, a motiválatlanság, az identitásproblémák és a kapcsolataink is nagyban befolyásolják azt, hogy belekerülünk-e egy depresszív spirálba, vagy sem. De ezen kívül még sok tényező befolyásolja azt, hogy kialakul-e a depresszió.

Nem mindegy, milyen környezetből indultunk

Ha a depressziót a szociológiai oldaláról vizsgáljuk, akkor az egyén tapasztalatait nagyban meghatározhatja a környezete és az a társadalom, amelyben él. Nem mindegy, hogy valaki szegénységbe vagy jómódba született, hiszen ez nagyban meghatározhatja, hogy milyen lehetőségei vannak, és az sem, elhanyagolandó, hogy mennyire elszigetelten él a társadalom és a világ többi részétől. Az elszigeteltségnek geológiai és társadalmi okai is lehetnek – utóbbi esetben elég, ha az indiai kasztrendszerre gondolunk, de a nyugati társadalomban is sok íratlan és ki nem mondott szabály van, ami meghatározhatja az életünket.

Amikor a depresszió társadalmi vonatkozásáról beszélünk, a stresszről is szót kell ejtenünk. Könnyű azt mondani, hogy csökkentsd a stresszt, miközben olyan társadalomban élünk, ami folyamatosan emeli a stressz-szintünket. Természetesen, az nagyon sokat számít, hogy miként viszonyulunk a stresszhez, milyen megküzdési stratégiáink vannak, ebben pedig kérhetünk segítséget. Minél inkább egy helyzet elszenvedőjének érezzük magunkat, amire nincs ráhatásunk, annál inkább csökken a mentális és pszichés ellenálló képességünk (is).

A depresszió az agy működését is befolyásolja

A depressziót és más pszichés problémákat genetikai szinten is hordozhatunk, pontosabban fogalmazva: van, akinek nagyobb az esélye a depresszióra, mert a génjeibe kódolt a felmenői által. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha a nagyszüleink, dédszüleink depresszióval küzdöttek, akkor mi is depresszívek leszünk, de az esélyünk nagyobb lehet rá. A környezeti hatások, például a stressz is epigenetikai változásokat okozhatnak a genomban, amelyek befolyásolják a későbbi génexpressziót. Ezek a változások pedig akár generációkon keresztül is öröklődhetnek. A géneknek a vizsgálata egy napon segíthet megtalálni azt a kezelési formát, ami személyre szabva a leghatásosabb lehet. Kutatók azt is megfigyelték, hogy a depressziós emberek agya megváltozik. A krónikus stressz módosíthatja a glutamin-szintet, ami alapvető szerepet játszik a stresszre adott válaszreakcióban A hiánya következtében sérül a szervezet védekezőkészsége. Most is folynak kutatások arra vonatkozóan, hogy jobban megértsék, vajon egy biológiai beavatkozás korrigálni tudja-e ezt a ciklust, és ezáltal a depresszióra is hatással tud-e lenni.

Ezek a tippek segítséget nyújthatnak, ha lehangoltnak érzed magad:

Ők nyíltan vállalják, hogy depresszióval küzdöttek: