Nézd meg a galériánkat - 4 kép
Ezzel a 4 dologgal fordul legtöbbször pszichológushoz az Y generáció
Mi történik, ha a terápiád ideje alatt meghal a pszichológusod?
Getty Images
Ijesztő, de tény, a pszichológus is ember, így sajnos bármikor bekövetkezhet a legrosszabb. De mi történik ilyenkor a páciensekkel?
„Tulajdonképpen a terápiám nagy részét már befejeztük a pszichológusommal, már inkább csak azért jártam hozzá, hogy szinten tudjam magam tartani és jobban menjen az életvezetés. Szerettem hozzá járni, hiszen a közös munka során nagyon közel kerültünk egymáshoz lelkileg. Nem volt már fiatal, de különösebben idős sem, a hatvanas éveit taposta. Egyszer csak felhívtak, hogy váratlanul elhunyt. Súlyos beteg volt, de ő maga sem tudott róla. Nagyon megviselt, de szerencsére éppen neki hála, viszonylag jól tudtam kezelni a gyászt. Ha azonban ez korábban történt, nem tudom, hogyan viseltem volna…” – mesélte 35 éves női olvasónk, aki sajnos nincs egyedül a történetével, hiszen a pszichológusok is halandók.
Ezért néztünk utána annak, mi történik, amikor valaki a terápiája eleje-közepén veszíti el azt a szakembert, akibe a legtöbb bizalmát helyezte.
Olvasd el ezt is!
Még felnőttként is helyrehozhatod a kapcsolatodat a családoddal: pszichológus válaszol
Ez történik, ha a terápia ideje alatt meghal a pszichológus
A Psychology Today a témában íródott cikke szerint ez a jelenség gyakori, hiszen sajnos sok hirtelen haláleset történik a világban. Ilyenkor a páciens nem csupán gyászt, hanem dühöt, félelmet, esetleg haragot is érezhet, hiszen éppen az „hagyta cserben”, akivel végre, ki tudja hány év, évtized után meg merte osztani legmélyebb gondolatait, érzéseit, traumáit.
Ilyenkor nagyon fontos, hogy mellette álljon a család, a barátai, vagy esetleg a párja, mindenképpen kell a biztatás ahhoz, hogy ne adja fel a terápiát. Ugyanakkor nem szabad siettetni, a gyász időigényes és nehéz érzelem, ami teljesen érthető.
A lapnak egy olyan pszichológus is írt, ha közel 70 évesen megtudta, az egyik leghalálosabb rákbetegségben szenved, nem tudja, mennyi ideje van hátra. Emiatt természetesen benne is felmerült, megossza-e ezt a tényt a betegeivel vagy sem. Mivel tesz jobbat nekik és a következő terapeutájuknak.
„Végül úgy éreztem, etikailag az a jó döntés, ha szembesítem a pácienseimet azzal, hogy bármikor meghalhatok, hogy nem vagyok örök életű. Bármilyen nehéz is volt, azt gondolom, ezzel talán segítettem nekik abban, hogy feldolgozzák a halálomat, illetve a következő pszichológusuknak is könnyebb dolga lesz velük, ha nem csak egy hideg telefonhívásból értesülnek róla, mi történt velem” – írta Marshall Forstein pszichológus.