"Az egész család elkapta a koronavírust: mindenkin teljesen más tünetek jöttek ki"

A tavaszi időszakban még extraóvatosak voltunk a koronavírus miatt. Minden ismeretlen volt, nem tudtuk, mivel állunk szemben, úgyhogy amit csak lehetett, betartottunk otthon. Maszkban mentünk az utcára, a boltban kesztyűvel vásároltunk, és a telefonunkat is csak azután vettük elő, hogy hazaértünk, és alaposan kezet mostunk. Nyáron aztán mindenhol csökkent az aggodalom, ezért mi is elmentünk nyaralni (bár apartmanhotelbe, ahol egy lélekkel sem találkoztunk, még a belépés is kódokkal történt), ősszel viszont újra komolyabban vettük a biztonságot. És még ennek ellenére is sikerült az egész családnak elkapnia a koronavírust.

És a legfurcsább az volt, hogy mindenki teljesen más tüneteket tapasztalt magán! Először a férjem anyukája lett rosszul, gyenge volt, de ezt még akárminek be lehetett volna tudni. Még szerencse, hogy nagyon óvatos típus, ezért a biztonság kedvéért nem ment sehova; jól tette, mert amikor napokkal később eltűnt a szaglása és az ízlelése, már egyértelmű volt, hogy mi áll a háttérben. Ezt a teszt is megerősítette, ami pozitív lett. Rögtön karanténba kerültünk mindannyian, akik valamilyen módon érintkeztünk vele az ezt megelőző egy hétben, bár ezt már előtte megtettük, miután a férjem is ágynak esett. Gyengeséggel, fejfájással, izomfájdalmakkal, egy napig tartó köhögéssel, majd lázzal érkezett meg a koronavírus, teljesen hullámzóan. Volt, hogy erősnek érezte magát, barkácsolt, vidám volt, egy óra múlva pedig hőemelkedéssel aludt a kanapén, és semmi ereje nem maradt. Ő persze még úgymond a szerencsések közé tartozik, mert néhány nap alatt jobb lett a helyzet, nem küzdött nehéz légzéssel, és nem döntötte le jobban a lábáról, mint egy influenza. A tesztje pozitív lett neki is, de mivel a szaglása és ízlelése szintén eltűnt, sejtettük, hogy ez lesz a vége.

A családban viszont ketten is voltunk, akik tünetmentesen vészeltük át ezt a két hetet, noha közös a háztartás, és nem lehetett megoldani az elszeparálódást. Én még az egész mizéria elején éreztem, hogy furcsán fáj a fejem, de ez sem tartott tovább 3 napnál, és ezzel az összes tünetemet letudtam. Hogy valóban koronavírus volt-e, vagy el sem kaptam, nem derült ki, mert tünetmentesen nem végeznek tesztet, csak kontaktként karanténba kerültem.

Mi még könnyen megúsztuk; kórházi dolgozó ismerősöktől viszont hallottam, hogy sokan nem ilyen szerencsések, és komoly tünetekkel fekszenek bent akár hetekig, mire meg tudnak gyógyulni. Úgyhogy továbbra is az a legfontosabb, hogy mindenki figyeljen a megelőzésre, akár túlesett már rajta, akár nem! Elvégre a visszafertőződésre ugyanúgy megvan az esély, és ezzel másokat is bajba sodorhatsz a tudtod nélkül.

A koronavírust bizonyos helyeken nagyobb eséllyel kaphatod el, a galériában pedig eláruljuk, melyek ezek!