Gőgh Barbi táplálkozási szakember: Sokáig kerestem az utamat a táplálkozás világában, de ahogy egyre jobban beleástam magam a témába, szép lassan kitisztult a kép

Te magad hogyan építed fel az étkezéseidet?

Magamnak állítom össze, a felhalmozott tudásom alapján, minél színesebben. Az étrendemben rengeteg zöldség szerepel, amiket lehetőleg piacokon, helyi termelőktől szerzek be, illetve friss húsokat, gabonaféléket, és az ezekből általam készített ételeket fogyasztom többnyire. Figyelek arra, hogy lehetőleg glutén- és tejmentesen étkezzek – egyikre sem vagyok érzékeny, pusztán csak az évek során kitapasztaltam, mit érdemes lecsökkenteni, mit érdemes minél gyakrabban fogyasztani.

Teljesen glutén és tejmentesen étkezel?

Nem 100%-ban: ha úgy alakul, hogy megkívánok egy „sima lisztes” terméket, megeszek pár szem kekszet, vagy ha anyu valami finomat süt búzalisztből, nem utasítom el, és eszem belőle, de alapvetően törekszem arra, hogy ezek nélkül éljek. Mondjuk a kovászos rozskenyér kivétel. Ez sem szerepel minden nap a tányéromon, de ebben kompromisszumot kötöttem. A gluténról és a tejtermékekről úgy gondolom, hogy hosszú távon, nagy mennyiségben nem tesznek jót a szervezetnek.

Rendszeresen edzel, jól eszel – az edzésben van valami célod?

Az edzés teljesen beépült az életembe. Futok, saját testsúlyos gyakorlatokat végzek, rengeteget sétálok, jógázom, nyújtok – de viszonylag régóta, így már nem érzem azt, hogy kifejezetten ezekhez kellene igazítanom a táplálkozásomat. 2019 nyarán triatlonoztam, idén pedig szeretném körbesétálni a Balatont egyhuzamban: ezek nyilván kivételek, itt bőven át kell gondolni az étkezést, de a hétköznapokban alapvetően az a cél, hogy fenntartsam az egészségi állapotomat, és hogy legyen energiám az aktivitásomhoz mérten. Nem célom sem az izmosodás, sem a szálkásodás – fitt szeretnék maradni, ehhez pedig jól kell táplálkozni!

Sokan azért esznek, hogy legyen energiájuk, mindegy, honnan. Te mikor jöttél rá, hogy nagyon nem mindegy, milyen ételekből nyerünk energiát?

Súlyproblémáim sosem voltak, de gimi vége felé nagyon rosszul kezdtem étkezni, ami az egyetem első két évéig tartott. Gumicukor, chips, melegszendvics, csokik… Minden volt, és nem kis mennyiségben. Erősen jelen voltak ezek a fajta ételek az étrendemben. Eleinte nem voltak problémáim, ám hirtelen olyan volt, mintha benyomtak volna egy gombot: a „semmiből”elkezdett felkúszni 2-3 kiló, fáradékony lettem, puffadtam, a bőröm állapota is romlani kezdett… Összességében nem éreztem jól magam fizikailag. Ez szöget ütött a fejemben, innen indult a kálváriám. Kiderült, hogy pajzsmirigy alulműködésem lett, és mellette kontaminált vékonybél szindrómám alakult ki. Rosszul voltam a tejtől, tojástól, gluténtól. Én magam kezdtem el kikísérletezni, hogy melyik étrend lenne optimális, melyiktől lennék jobban.

Nagyjából mindent kipróbáltam, amit csak lehetett: éltem mindenmentesen, tejmentesen, gluténmentesen, szójamentesen. Voltam vegán, nyers vegán és paleo étrenden is – egyébként ez utóbbi volt a legjobb hatással rám – ám hosszú távon, szigorú keretek közt egyik sem volt tartható számomra. A csapongásaimból, és mert beleástam magam a témába, kitisztult a kép, nagyon magával ragadott a témakör és tulajdonképpen ennek köszönhetem, hogy ma már hivatásszerűen is ezzel foglalkozom.

Végigcsináltam az autoimmun protokollt (kőkemény diéta -a szerk.), 3 hónapig tartottam, és helyre tudtam vele jönni. Azóta én magam alakítom az étkezésem, a számomra legoptimálisabb dolgokból.

Az interjú a Runner's World oldalán folytatódik!