Mit tettem, amikor az üzletvezető nyilvánosan cseszte le az alkalmazottait?

#étterem

#Igazság

#psziché

#kifőzde

#bunkó üzletvezető

#üzletvezető

Éva Magazin/Hegedüs Barbara

Önismeret, Lelkifröccs

Utoljára frissült: 2022. július 13. 08:18

Forrás: Robert Bye on Unsplash

Mit tettem, amikor az üzletvezető nyilvánosan cseszte le az alkalmazottait?

A nap cikke

Nagyon úgy tűnik, hogy igaz: összejött a Bridgerton két sztárja a való életben

Ezek a fotók most ismét nagy figyelemnek örvendenek, és egyre többen vélik úgy, hogy egy párt alkot a két sztár.

Olvasd el!

Napi horoszkóp május 13.: a Bikák hatalmas lendületet kapnak, a Skorpiók elhamarkodottan ítélkeznek

A hét első napjára is izgalmakat ígérnek a csillagok, érdemes tehát elolvasnod a horoszkópodat!

Olvasd el!

9 dolog, amit a pasik csak akkor csinálnak, ha nagyon szerelmesek

Sokszor nehéz különbséget tenni vonzalom és igaz szerelem között, pedig óriási különbség van a kettő között, ami a férfiak esetében még inkább igaznak mondható.

Olvasd el!

Julia Roberts elárulta, mi történt a Micsoda nő álompárjával 23 évvel később: nem erre a válaszra számítottunk

Spoiler Alert: jobb, ha bekészíted a zsepiket, mielőtt elolvasod a színésznő válaszát...

Olvasd el!

Palvin Barbi gyönyörű erdei tündérnek öltözött: elképesztő szettben jelent meg

A magyar modell mindig meg tudja lepni a rajongókat.

Olvasd el!

4 csillagjegy, aki május végén megtapasztalja az igazi jólétet: váratlan gazdagság éri őket!

A májusi eső aranyat ér – szól a mondás. Ez pedig valóban manifesztálódni fog ebben a hónapban!

A férjem és én Magyarország csodás kisvárosában töltöttünk néhány tavaszi napot. Olyan volt, mint egy derűs mesében, lágy napsütés, csobogó folyó, gyógyvíz, isteni kávék és borok, ínyenc kolbászok. Lustán ettük-ittuk-úsztuk végig a három napunkat, utolsó este pedig úgy döntöttünk, kitelepedünk egy búcsúlevesre a helyi kifőzde balzsamos teraszára. Az Évamagazin.hu cikke.

Odabent kellett rendelni, vállaltam a feladatot. Már akkor éreztem, hogy komoly feszültség vibrál a levegőben, amikor a pulthoz léptem. Két fiatal lány volt a felszolgáló, egyik sem több huszonötnél. Egyforma uniformist viseltek, pipacspiros arccal támaszkodtak a kávégépnek, egyikük idegesen játszott egy tányérral, a másik szemlesütve lépett hozzám, hogy felvegye a rendelést. Jó estét kívánok.

Tőlünk kevéssel balra egy harminc körüli, rövid szőke hajú, műszempillás nő állt. Az ő arca is vörös volt, csak bámult a lányokra. Hamar kapcsoltam, ezek hárman valamilyen rejtett interakcióban állnak egymással, csak számomra még nem nyilvánvaló, hogy miért és mennyiben. Sok töprengésre mondjuk nem volt időm, mert még ki se mondhattam, mit szeretnék kérni, a szőke nő előrelépett, és elsziszegte a mondatot, ami az elmúlt percekben valószínűleg kétszázszor hangzott el:

-Ilyenkor miért nem szóltok?

Az egyik lány reszkető szájjal nézett rám. Várta a rendelést. Mit tagadjam, belém forrt a szó, de végül elsuttogtam, hogy két levest kérek szépen, ha lehetséges. Boldogan rebbent odébb leadni a szakácsnak a rendelést. A szőke nő akkor már folyamatosan beszélt. Nem ordított, mégis agresszív volt a hangja. Bugyborékolt belőle a fojtott düh. Mintha ott se lennék.

-Felhív engem az a nő, és megállás nélkül nyomja. Az eszem megáll tőletek. Mert nem szóltok. Ilyenkor szólni kell nekem, basszus. Mikor jegyzitek meg már végre? Felhívtok, elmondjátok. Főnök, itt egy elégedetlen vevő. Olyan nehéz ezt felfogni?

-Mi hívtunk. – védekezett a lány, aki pechjére ott maradt. – Hívtunk, de nem vetted fel.

-Hát hívtok újra, basszus!

Hátranéztem. Két pár vacsorázott a teremben. Az egyik halkan beszélgetett, a másik szigorúan az ételre szegezte a szemét. Hallaniuk kellett minden szót, de úgy döntöttek, nem avatkoznak közbe, nem az ő dolguk, intézzék el ezek egymást közt a párhuzamos univerzumban.

-De olyan gyorsan történt minden. – magyarázta a lány egyre fakuló hangon. – Én szóltam neki, hogy már nem ugyanazok az árak. Előre szóltam. Mégis balhézni kezdett, amikor kivittem a számlát, és utána már hiába mondtam, hogy…