Steiner Kristóf: Mindenkinek ott a retusálógép a zsebében

Annak idején a divatlapok címoldalain a hírességek privilégiuma volt, hogy a babahajak mind katonás rendben simuljanak a fürtök mellé, hogy a táskás szemek úgy ragyogjanak, mint egy tizenöt éves, kezdő modellé, aki először lép a kifutóra életében; a kicsiny toka hattyúnyakká változott, a narancsbőr feszesen ragyogott, a sápatag arcbőr bronz színt kapott, mellette pedig ott virított az aktuális címlapszöveg: „Kortalan szépségek”, „Jól érzem magam a bőrömben!”, „Inspiráló idolok”. Mi pedig hol csodáltuk, hogy szapultuk őket, mondván: „Döbbenetes, hogy ez a Sharon Stone / Nicole Kidman / Madonna még mindig milyen tökéletes!” esetleg „Agyon van retusálva, felismerhetetlen, ez már nem is az ő arca.”

Aztán teltek-múltak az évek, és a technológia eljutott arra a pontra, hogy a telefonjaink egyben retusálógépek lettek. A néhány évvel ezelőtti modellek még meglehetősen sután, látványosan mesterségesen korrigálták a bőrhibákat, akadt köztük olyan is, amelyekkel nem is kellett utómunkával vacakolni, a gyártó feltételezte: ha valaki szelfit készít magáról, egészen biztosan úgy akar kinézni, mintha folpackból lenne a feje, és olyan szemeket akar, mint a 2000-es évek elején oly népszerű My Scene babáknak volt, melyek egy-egy kölyökmacska és egy mangafigura bizarr ötvözetének tekintetét örökölték. Mostanra viszont eljött az idő, hogy az igazán menő mobilok néhány kattintással végtelenül természetes módon retusálnak: az „elbűvölő szemek” funkcióval növelhetjük a szemünk méretét, a „bronzosító” gombocska bárkinek Jennifer Lopezt megszégyenítő arccsontot kölcsönöz, a „vakutlanítás” eltünteti a fénylő pontokat az orcáról, a „sovány arc” funkció Sarah Jessica Parker fejformával ajándékoz meg – még fogfehérítő skála is került a mobilokba.