Ez a pszichológus véleménye arról, hogyha valaki nyilvánosan megosztja másokkal, hogy rákos beteg

Getty Images/shironosov
Bíborka

A szakértők szerint így érdemes eljárni ebben az esetben.

Katalin hercegné március végén úgy döntött, elárulja, hogy hova tűnt az utóbbi hónapokban. Bár rengeteg összeesküvés-elmélet született azzal kapcsolatban, hogy merre járhat, a valóság sokkal letaglózóbb és szomorúbb ezeknél: a hercegné ugyanis rákos betegséggel küzd. Azt nem árulta el, hogy pontosan milyen rákja van, de az biztos, hogy a hasát érinti, ugyanis a hasi műtét után végzett szövetelemzés által derült ki a szomorú hír.

Ezután valószínűleg sokakban felmerült, vajon milyen nehéz lehetett Katalinnak leülnie a kamerák elé és őszintén beszélni a betegségéről. Pszichológus szakértő és rákkutató is megosztotta a véleményét ezzel kapcsolatban az ABC oldalán.

„A diagnosztizált személy gyakran érzi magát felelősnek, hogy az információkat pozitív módon terjessze, ezáltal csökkentse a körülötte lévő emberek szorongását. A legnehezebb dolog lehet megtalálni azokat a szavakat, amelyeken keresztül közölheti ezeket, különösen a hozzá közel állóknak, a partnernek, a szülőknek és gyerekeknek”

- mondja Kate White, a Sydney Egyetem Rákkutató Osztályának munkatársa.

Carly Dober, ausztrál pszichológus azt is hozzátette, hogy egy ilyen diagnózis után a páciens rengeteg érzelmet él át – a sokktól kezdve a haragon keresztül a szorongásig, így vannak olyan emberek, akiknél hasznos lehet, ha nem sietnek azzal, hogy mindenkinek elmondják. Az első és legfontosabb, hogy a páciens egy számára fontos személy segítségével tudjon átlendülni a kezdeti nehéz pillanatokon. A szakértők szerint azonban nincs jó vagy rossz megoldás akkor, amikor nyilvánosságra hozatalról beszélünk.

„Miközben megérti, hogy mit jelent számára a betegség, hogyan szeretné kezelni és hogy fog kinézni az élete a következő hónapokban, teljes önrendelkezési joga van arról, hogy kivel, mikor és mennyit oszt meg”

- mondja a pszichológus.

De mi a helyzet a munkahellyel és az online térrel? A munkahelyek egy része kezelt már hasonló esetet, a pszichológus szerint így érdemes egy megbízható kollégával, a HR-essel és a főnökkel is megbeszélni a diagnózist, nemcsak a megváltozott életkörülmények, de a stressz enyhítése miatt is. Az online térben való információ megosztás már kicsit más kérdés, hiszen ami egyszer kikerült a netre, azt nem lehet visszavonni. A szakértők szerint az online támogató csoportok is hasznosak lehetnek, de a sokk kezdeti állapotában az emberek gyakran megoszthatnak olyan dolgokat is, melyeket később megbánnak.

„Arra biztatnám az embereket, hogy legyenek óvatosak azzal kapcsolatban, amit a Facebookra és az Instagramra tesznek fel, különös tekintettel az online támogató csoportokra, mivel egy ilyen diagnózis sebezhetővé tesz”

- mondja Carly Dober.

Ezek is utalhatnak a betegségre:

Nézd meg a galériánkat - 4 kép
A rák 4 korai jele, amit sokan nem ismernek: az ujjak és a tenyér változása is figyelmeztető tünet