„Az elmúlt egy év olyan, mintha három-négy év telt volna el” - interjú Fluor Tomival az idei Red Bull Pilvaker eseményéről

Talán ezért is olyan nagy fájdalom az országnak, hogy második éve kell nélkülözni a március 15-re tervezett kulturális eseményt, ahol a nemzeti ünnepen kívül a hazai rap legjobbjai és kedvelt előadóművészek kapják a főszerepet, méghozzá a ’48-as költők leghíresebb verseivel. Fluor Tomi, Aszavak forradalmának egyik állandó szereplőjét az elmúlt egy évről, az érzéseiről és persze a Pilvakerről is faggattuk.

Milyen érzés, hogy már második alkalommal kell nélkülözni az eseményt?

Idén még nehezebb, mint tavaly volt. Tavaly ez a kis közösség legalább a próbákra összejöhetett, együtt lóghattunk hetekig napi 7-8 órában. Ismered mindenki vicceit, hülyeségeit, stílusát, jó kis klikkek állnak össze, megbeszéljük kivel mi történt az elmúlt időszakban, egy igazai kis család vagyunk. Idén viszont ez sincs. Bár a tavalyi előadás elmaradt ugyan, de mi ugyanúgy próbáltunk, mint előtte bármelyik évben. Ha kívánhatnék, akár a próbafolyamatot is lenyomnám idén, de nyilván nem mondhatom a vírusnak, hogy helló, mi csak próbálunk. Most határozottan nehezebb. Ráadásul az elmúlt egy év olyan, mintha három-négy év telt volna el. Ennél ezért sűrűbb időszakaim szoktak lenni. Ebben is meg lehet találni a jót, de így, hogy tavaszodik, ez egyre körülményesebb. Főleg, amikor majd március 15-én ülünk otthon.

Egyre nagyobb teret nyer magának az online világ. Még azok a szakmák és események is kénytelen berendezkedni erre, amelyek eddig csak élőben voltak elképzelhetőek, például a koncertek. Lehet ehhez hosszútávon alkalmazkodni zenészként?

Lehet alkalmazkodni, de… A koncert lényege nem az, hogy elhangozzanak dalok. Én, ha koncerten vagyok, azt szeretném, hogy vigye le a fejemet a hangerő, hogy legyünk közel egymáshoz az emberekkel, hogy együtt ordítsunk a tömeggel. Attól, hogy online lemennek egymás után dalok, az nem lesz igazi koncert, így erre nem is szeretnék berendezkedni. Idén március 15-én Balázséknál a Rádió1-en legalább újra sok emberhez eljuthatunk, persze nem úgy, mint egy élő Pilvaker. Ők beszélgetnek, nosztalgiáznak egy kicsit, de talán olyanok is hallhatják a produkcióinkat, akik eddig nem ismerték az eseményt vagy a Pilvaker-dalokat.

A Pilvaker szinte családdá kovácsolt titeket. Hogyan tudtátok egymást segíteni az elmúlt egy évben?

Volt, akivel többet, volt, akivel kevesebbet beszélgetünk. Alapból van, akivel hetente összecsörgünk amúgy is, de vannak azok az arcok, akikkel csak a próbák sodornak össze minden évben. De velük is ugyanúgy haverok vagyunk, onnan folytatjuk, ahol előző évben abbahagytuk, ugyanaz az érzés megy tovább. Persze, ez idén más. Olyan, mint egy "zoomszülinap". Lehet webcamerán át is ünnepelni, de az együtt, egyszerre megélt élményeket semmi nem adhatja vissza.

Ha újra átélnétek a felülmúlhatatlan Pilvaker életérzést, akkor nézzétek meg a 2019-es koncertet: