Mádai Vivi vallomása: Leküzdötte a melanomát

Közeledve a születésnapomhoz *hashtagkapuzárásipánik jeligére átlövettem a jobb fülcimpám 3 helyen, majdnem lefoglaltam egy siklórepülést, és egy zöld ombrén is erősen gondolkodtam, de azzal nem számoltam, hogy 30 éves korom előtt pár hónappal melanomával is diagnosztizálnak. Szándékosan nem írom le a rák szót, mert egyszerűen nem megy. Amikor kiderült, annyira távolinak és megfoghatatlannak tűnt, hogy fel sem fogtam tulajdonképpen mi is ez. Pedig pontosan jól tudtam a jelentését, kialakulásának okát, és túlélési esélyeit. A melanóma fő rizikófaktor nem az elsődleges daganat, hanem a belőle igen agresszíven terjedő áttétek. Éveken át növekszik a testünkön, majd hónapok alatt végez velünk. Minden egy anyajeggyel kezdődött, és ért is véget. Előre megyek a történetben... Mert szerencsém volt, őrült nagy szerencsém. Több vizsgálat és pár hét álmatlan éjszaka után kiderült, hogy időben vették észre, még nem adott áttétet, így 2 műtéttel és további ellenőrzésekkel “megúsztam”. Teljesen őszintén? Nem csodálkozom. Voltam annyira felelőtlen, hogy fiatalabb koromban megfelelő fényvédelem nélkül napoztam, eszetlenül szoláriumoztam, és tettem meg mindent az idáig vezető útért. És meg is lett az eredménye.