Az esküvő, amin a pár gyakorlatilag már elvált

A meghívóra kedves köszönőlevelet küldtem, és eldöntöttem, hogy megyek, a Lali kedvéért. A meghívó feladójával felszínesen ismertük egymást, Lali (az akkori pasim) barátja volt. A múlt idő duplán helytálló: Lali nem szerette Marcit, rossz embernek tartotta annak ellenére, hogy iskolás korukban „Stan és Kyle voltunk a South Parkból.” Na de Marci felnőve mintha elhagyta volna összes jó tulajdonságát, cserébe a rosszakból újakat növesztett: sunyi volt, pénzsóvár, hűtlen, és hazug. Az igaz barát bajban ismerszik meg, s Marci mindig kámforrá vált, ha valaki bajban volt. Lali szerint egyszer eldöntötte, hogy gazember lesz, és beváltotta az ígéretét.

Hogy Olga miért volt vele már tíz éve: kész rejtély. Kedves lány volt, mosolygós, segítőkész, és gyönyörű. Ahogy nagymamám mondta, minden ujjára kaphatott volna kérőt. De neki valamiért pont ez a Marci kellett. Úgy csüngött rajta, mint egy félistenen, leste minden kívánságát, és amikor végül teherbe esett, elájult a megtiszteltetéstől, hogy Marci feleségül veszi.

Élete nagy napja mégis úgy kezdődött, hogy talpig fehérben bőgött egy sarokban. Mint kiderült, utólag sérelmezte, hogy nem szerveztek neki leánybúcsút, ráadásul ma sem gördíthet le egy jóleső pohárral, mert terhes, ugye. Pedig úgy szeretnék egy margaritát, szipogta. Ez az epizód még valahogy elrendeződött, csináltunk neki alkoholmentes koktélt, megitta, megnyugodott, újrafestette az arcát. Az érzelmi felindulást betudtuk a hormonoknak, mint mikor azt mondják az ingerült nőre, hogy biztos menstruál.

A ceremónia sablonosan lement, a bulit egy állóhajón tartották. Itt már látszott, hogy az esküvő el van átkozva, s az égiek sem akarják, hogy ez a két ember összekösse az életét. Jelzésszerű malőrök történtek, a lufik, amiket jó szokás szerint az ég felé eregettek volna, kidurrantak, az egyik asztal meg felborult, összetört a hatalmas haltál, a pincérek vagy félórát melóztak vele. A külvilág bakijai a belbecs maradékát is felemésztették, kiütközött a teremteni kívánt közös világ hamissága. Marci, aki sokáig adta a jókedvűt, nehezen tudott parancsolni az indulatainak, Olgára pedig ismét rátört a sírás. Amikor újabb adag salátáért ballagtam, láttam, hogy az egyik súlyos függöny mögött veszekednek. Olga szemfestéke elmázolva, Marci dühében belebokszol a függönybe. Az istenit, viselkedj már, sziszegett a feleségére, akinek alig néhány órája mondta ki sugárzó arccal az igent.

A történetnek még nincs vége! Kattints IDE a folytatásért!

Azért a legtöbben legalább az esküvőn turbékolnak még, de a galériában megmutatjuk milyen okok vezetnek leggyakrabban váláshoz.

ÉVA Magazin