4 animációs film, amiben hatalmas társadalmi kritikákat rejtettek el

Abban egyetérthetünk, hogy akkor igazán jó egy animációs film, ha minden generáció élvezni tudja. A készítők is tisztában vannak ezzel, így a leghíresebb mesefilmek nem véletlenül váltak azokká. Míg a kicsiket leköti a sok szín, karakter és a történet, addig a szülőket és a többi felnőttet az elrejtett poénok és az emberiség butaságainak kifigurázása köti a képernyőhöz. Ha még nem láttad ezeket a filmeket, akkor muszáj feláldoznod egy kis szabadidődet, mert garantáltan mosolyt fognak csalni az arcodra.

Shreck:

Aki még nem látta a Shreck című animációs filmtrilógiát, vagy legalábbis az első részét, az bizonyára egy barlangban töltötte az elmúlt 10 évet. A Shreck egy nagyon sokrétegű film, (mint a hagyma) amiben szinte az összes eddig megalkotott mesefigura megjelenik. Maga a film koncepciója egy hatalmas társadalmi kritika, ugyanis a mesefigurák olyan helyzetbe kerülnek, hogy az emberek pénzért elfogják őket. Csak felnőtt fejjel jövünk rá arra, hogy ha a mesefigurák a valóságban is léteznének, ugyanez lenne a sorsuk.

Illetve Sreck, az Ogre, az előítéletesség árnyékában kénytelen élni az életét és egy idő után nem is akar ezen változtatni.

Szilaj:

Megható és gyönyörű történet a bizalomról, a szerelemről és a szabadságról. De ugyanúgy megjelenik az ember, mint mindennek az elrontója. A főszereplő, Szilaj, mint állat sok dolgot nem ért, amit az emberek tesznek. De megjelenik a modern ember mellett, az indián fiú is, aki később több kalandban is elkíséri történetünk hősét. Zseniálisan megjelenítik az állati érzékeket és ösztönöket, amikor elhangzik az a mondat: "...más volt mint a többiek". Az ember külseje az állatoknak teljesen egyforma. Viszont a szíve és a szándékai már teljesen különbözőek.

Zootropolis:

A nem is olyan régen elkészült mesefilm teljes kiforgatása az emberi világnak. A sokszínűség és a folyamatos pozitív energia mellett, rengeteg negatív tulajdonságot mutatnak meg, egy-egy állatfajra kihegyezve, amik valójában az egész emberiségre jellemzőek. Főszereplőnk Judy, a nyúl, a pozitivitást jelképezi. Megjelenik a ravaszság és a furfang egy róka képében és még rengeteg más pozitív és negatív tulajdonság. Judy egy olyan problémát küzd le a történet során, ami a valóságban rengeteg embernek nem sikerül, mégpedig, hogy senki nem hisz abban, hogy eléri az álmait. Ezen kívül a történet szemünk elé tárja a sztereotípiák és faji megkülönböztetések által kreált feszültséget, és annak komoly következményeit.

Jégkorszak:

A zseniális animációs alkotásnak több része is van és mindegyik tele van hihetetlenül poénos párbeszédekkel, amiknek a nagyját csak felnőtt fejjel értjük meg. Az első rész talán az, ami a leginkább felnőtteknek készült az 5 film közül. A három főszereplőnk, Manfréd, Szid és Diego, eleinte csak bosszantják egymást, ám végül átívelődnek a ragadozó és préda közti ellentétek és barátokká válnak. Természetesen megjelenik az ember, eleinte a sajnálható karakter szerepében, ám közben megfigyelhetjük őket a préda állatok szemszögéből is. A film tökéletesen ábrázolja az állati önzetlenséget, ahogyan a három főszereplő segít visszajutni az elveszett kisbabának a kétségbe esett apához. Minden ilyen filmben próbálják megmutatni nekünk, hogy hogyan is kéne az embereknek viselkednie egymással.

Rémisztő mennyire tisztában van az emberiség a saját hibáival, mégsem változtat semmit. Ezek a filmek mindent megmutatnak.

Nosztalgiázz egy kicsit!