Így jöttem rá, hogy a férjem megcsal a saját anyámmal

Egy kapcsolat soha nem könnyű, hiszen rengeteg kompromisszum, türelem és megértés szükséges ahhoz, hogy sokáig tartson. Ha pedig az ember elkötelezi magát, és összeköti az életét valakivel, akkor még nagyobb lesz a felelősség, de ha a megfelelő személy van mellettünk, akkor nincs lehetetlen.

De mi van, akkor, ha az életünk egyik pillanatról a másikra felfordul – a rossz értelemben -, és azok az emberek, akikben a világon a legjobban bíztunk, a legnagyobb ellenségeink lesznek? A következő történetet nem is hinnénk el, ha nem egy TikTok-felhasználó mesélte volna el, mert annyira szürreális és abszurd... De mesélje el ő, hogy mi történt pontosan...

„Néhány évvel ezelőtt, amikor a férjemmel megszületett a kisbabánk, sok egészségügyi problémám volt, így az anyám odaköltözött az alagsorunkba, hogy mindenben segíteni tudjon. Egy kis idő után végül mellettünk bérelt házat, így ugyanúgy jöhetett hozzánk rendszeresen. A férjemmel ebben ez időben rengeteget veszekedtünk, a dolog pedig odáig fajult, hogy tudtuk, hogy külön kell költöznünk egymástól egy időre. Megegyeztünk, hogy a férjem átköltözik az anyám házába, anya pedig hozzám, így közel leszünk, de mégsem fogunk együtt élni. Ezzel eddig persze semmi probléma nincs, a dolgok viszont itt váltak érdekessé” – kezdte a történetét Jane, majd így folytatta:

„Anya és én kezdtünk közelebb kerülni egymáshoz, és az egyik őszinte beszélgetésünk során megdöbbentő dolgot mondott el. Azt állította, hogy a férjem megcsalt engem az elmúlt években, ráadásul többször is, és ezt elmondta neki, de könyörgött, hogy ne mondjam el a férjemnek, hogy tőle tudom, sőt, egyáltalán nem említsem meg ezt a dolgot. Persze ez nem olyan dolog, amit az ember csakúgy annyiban hagy, főleg egy újszülött babával, ezért fogtam magam, és azonnal átmentem a házba, ahol a férjem lakott, hogy szembesítsem a dolgokkal. Megérkeztem a kertbe, ahol épp füvet nyírt, és megmondtam neki, hogy mit tudtam meg anyától. Soha nem fogom elfelejteni, hogy mennyire nyugodtan nézett rám, amikor így válaszolt: „És arról nem mondott semmit, hogy mi ketten mit csináltunk?” Teljesen lefagytam. Nem akartam hinni a fülemnek. Ebben a pillanatban minden eddigi gyanakvásom – amit mélyen eltemettem magamban – igazolást nyert. Hónapok óta sejtettem, de az agyam nem akarta elhinni, hogy ez igaz lehet. Hogy az a két ember, akiben a világon a legjobban bíztam, így elárultak engem, amikor a legsebezhetőbb vagyok. Azonnal visszarohantam a házamba, az anyám pedig már az arckifejezésemből tudta, hogy tudom. Mielőtt bármit mondtam volna, elkezdett magyarázkodni, hogy a férjem hazudik, semmi nem igaz abból, amit mond, és neki higgyek, de akkor már biztosak tudtam, hogy sajnos igaz... A férjemtől elválltam, az anyámmal pedig nem igazán tartom a kapcsolatot, bár a legviccesebb az egészben, hogy ő azóta sem ismerte be nekem a dolgot, és ragaszkodik ahhoz, hogy ez egy hazugság... Hát, azt kívánom, bárcsak az lenne!”