Magadra ismersz? Jól elvagy szingliként, és csak azért akarsz bepasizni, mert ezt várják tőled

Évekig voltam szingli. Ebben voltak olyan olyan időszakok, amikor nagyon hiányzott, hogy legyen valaki mellettem, de olyanok is, amikor teljesen őszintén fantasztikusan éreztem magam. A legjobb barátnőm is egyedül volt, mindkettőnknek jó munkája, így jó keresete volt, sokat buliztunk, minden új helyet kipróbáltunk Budapesten, és persze utaztunk is. De időről-időre lehangoltak az ismerőseim azzal a kérdéssel, hogy „Te még mindig egyedül vagy? De rossz lehet!” Aztán rájöttem, hogy nagyon-nagyon boldog vagyok, és élvezem a jelenlegi élethelyzetemet, mert úgysem tart örökké, és az életem nagy részét majd úgyis a párommal töltöm. Szóval megszűnt az a görcsös gondolat, hogy találjak minden áron végre egy pasit, mert attól, hogy a társadalom elvárja, nekem nem kell folyton ezen pörögnöm.

Viszont, amikor jön egy olyan alkalom, mint a most a Valentin-nap, önkéntelenül is arra gondoltam pár napig, hogy de szerencsétlen vagyok, és ha te is így vagy ezzel, szeretném, ha tudnád, nem vagy egyedül! Igen, rohadt érzés, de elmúlik, és hamarosan megtalálod az Igazit, főleg akkor, ha már nem akarsz megfelelni mindenkinek, aki azt kérdezi: „Jé, neked hogy-hogy nincs pasid?”