Lány vagy, de szívesebben barátkozol fiúkkal? Üdv a klubban!
Kezdjük az elején. Óvodás koromban balettozni akartam, volt legjobb barátnőm, összejártunk. Általános iskolában viszont elkezdtem inkább a fiúkkal barátkozni. Lehet, hogy azért, mert a lányok nem nyitottak felém, csak a kibeszélést, piszkálást hallottam tőlük. Délutánonként nem csajos programjaim voltak, hanem a farakáson játszottunk, vagy mikroszkóp alatt néztünk bogarakat, bringáztunk, nyomozósat játszottunk - fiúkkal.
Aztán később, a húgommal éltem ki az összes lányos dolgot - rengeteget Barbie-ztunk, sminkeltem, befontam a haját, felöltöztettem és divatbemutatót szerveztünk. Mire gimibe kerültem, találtam hozzám hasonló, inkább fiúsabb lányokat - akikkel valamennyire sikerült jóban maradnom, de tény, hogy jóval több fiúval dumáltam, akkor még msn-en és persze személyesen. Aztán az ottani lányokkal is értek rossz élmények, ismét jött a kibeszélés, pletykálkodás, végül eltávolodtunk egymástól. Azt szeretném hozzátenni, hogy alapvetően nem vagyok egy fiús lány: érdekel a sminkelés, a divat, a cukiságok, a kocsikhoz nem értek, viszont meccset azért nézek néha, és sok hírhedt videót ismerek a netről.
Később viszont sikerült tökéletesre fejlesztenem a kettősséget, de ma is inkább a fiúkkal van szorosabb - és több - kapcsolatom, viszont könnyebben el tudok beszélgetni lányokkal is.
A srácokkal barátkozásnak pedig vannak előnyei is hátrányai is. Próbáltam mindet összegyűjteni nektek:
Ha fiúkkal barátkozol, egy idő után te is a falka tagja leszel: előtted is megbámulják a csajokat (néhány „szúrnám” megjegyzést elejtve), nem fukarkodnak a káromkodásokkal, az undorító viccekkel. Ennek hatására a fiúk körében lévő csajhaverok is elkezdenek fiúsodni. Nekem például nehéz türtőztetni magam egy-egy helyzetben, amikor eszembe jut egy lányos társaságban egy disznó poén, amit tudom, hogy ott nem ereszthetek el, de a srácokkal jót nevetnénk rajta.
Az amúgy is féltékeny barátnőik még féltékenyebbek lehetnek, hiszen „mit keres egy csaj a kanbulin, és miért beszélget a pasijuk egy másik lánnyal éjjel?" Ugyanez fordítva is igaz, ha a lánynak barátja lesz, ő is felteszi ezeket. És tulajdonképpen nincs jó válasz, mert nagyon nehéz megértetni valakivel, hogy tényleg létezik fiú-lány barátság, vagy legalábbis ti egyáltalán nem közeledtek egymáshoz, kizárólag haverok vagytok. És persze akkor is más a helyzet, ha egy elkötlezett, hűséges, házas fériról beszélünk és más, ha egy csajozós szingli fiúról...
Ezeknek a lányoknak nem feltétlenül vannak közeli barátaik. A fiúknak ott vannak a fiúk, akik tényleg mindent tudnak, a lányoknak meg a lányok. És azokkal mi van, akik a középúton állnak? Na ugye.
A férfiak menőnek tartják őket, ám komoly kapcsolatot nem akarnak tőlük. Mert tök jó, hogy lehet egy lánnyal meccset nézni, vagy inkább férfiakra jellemző dolgokat csinálni, ugyanakkor amint kialakul a barátság, az is marad. A bizalmasuk leszel, de a feleségük nem.
A fiúkkal barátkozó lányok gyakran keresik a visszaigazolást. Az igazolást arról, hogy szépek, okosak, viccesek, hogy elfogadják őket olyannak, amilyenek. Sokan azért választják a fiúk társaságát, mert a lányokkal több a baj. Könnyen megsértődnek, elbizonytalanítják őket. A férfiak egyenesebbek talán és nem szívnak mindent mellre. A srácokkal viszont biztonságban érzik magukat és magabiztosabbak a társaságukban. Ez nem feltétlenül egy tudatos választás.
Nem feltétlenül kell változtatni a dolgokon, viszont érdemes elgondolkodnod azon, nálad miért alakulhatott ez ki így.