Egy menyasszony igaz története: "Az esküvői fotósunk véletlenül kitörölte az összes képünket!"

Hogy mi történik, amikor az ifjú házasok egyik legszörnyűbb félelme valóra válik? A 28 éves Lilla, akinek néhány hónapja volt az esküvője, sajnos sokat tud erről.

"Rendezvényszervezőként sok fényűző eseményen részt vettem már, épp ezért szerettem volna, ha az én esküvőm nem a külsőségekről szólna. A párom és én inkább költünk jótékonykodásra, mint egy extrán drága pezsgőre, amit locsolhatnak a vendégek...Így mindent próbáltunk így megszervezni. A fotós tekintetében sem akartam válogatós lenni: anyukámék egyik ismerősére esett a választás, aki egy világjáró, bohém srác volt, mellékállásban pedig esküvőket (is) fotózott.

- A képek, azok csak képek! Nem? Jó lesz Dani, ő olyan aranyos fiú! - ezt mondta anyukám, amivel végül nem akartam vitatkozni. Még akkor sem, ha titkon én már elképzeltem a profin megkomponált, gyönyörű fényekkel készült esküvői portréinkat. De mindegy, így alakult, legalább ezzel is spórolunk, Dani nem kér sok pénzt.

Eljött a Nagy Nap, minden csodásan nézett ki. Én szinte többet figyeltem Danira, mint a férjemre, hogy minden fontos pillanatban ott legyen, mindent lekaphasson ebből a csodás eseményből. Úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van. Aztán az esküvő után csak teltek a hónapok, a képeinkről semmi hír nem jött, hiába kérdezgettük a fotóst. Egyszer csak egy e-mail fogadott a postafiókomban, ami így hangzott: " Nagyon sajnálom, de képek, amikért annyit dolgoztunk a Nagy Napon, elvesztek. Beszéljünk telefonon, ha van időtök. Üdv: Dani."

Majdnem leestem a székről... Kiderült ugyanis, hogy Dani nem találta azt a memóriakártyát, amin minden FONTOS pillanat rajta volt: az oltárhoz sétálás, a család, a kreatívabb portéfotók. Egyszerűen elvesztette, hiába kereste mindenhol. Legalábbis nekünk ezt mondta. Aztán sajnos kiderült, hogy ez nem volt igaz: a kártya ugyanis megvolt, de megsérült Dani gondatlansága miatt egy görbe estéjén (igen, ahogy írtam: elég bohém, laza, bulizós életet élt), így a képek törlődtek róla. Persze a srác ezek után mindent felajánlott: pénzt, újrafotózást, stb...De mi nem kértünk belőle.

Sokan kérdezték a barátok közül, hogy nem akarjuk-e beperelni ezért a fotóst. Nos, bevallom: nagyon-nagyon szomorú voltam, de ez eszembe se jutott. A végén már inkább sajnáltam ezt a srácot, aki link ugyan, de jó szándékú, és az esküvőn tényleg mindenre próbált odafigyelni. Az ő segítségével sikerült összeszednünk az összes olyan fotót, amit mások készítettek a telefonjukkal vagy kompakt gépeikkel, így végül nekünk is megmaradt valami a Nagy Napból. A mai napig bánom a döntésem, hogy őt választottuk, de ugyanakkor azt is tudom: a legfontosabb, hogy mind együtt voltunk az esküvőn a szeretteimmel, és hogy ezek a pillanatok az emlékeinkbe "örök fényképként" égtek bele. És hogy mit tanultam az esetből? Azt, hogy van, amin tényleg nem szabad spórolni..."

Hogy veletek ez semmiképp se történhessen meg, olvasd el profi fotósunk tippjeit, amit az alábbi cikkben gyűjtött össze a menyasszonyoknak!