Nico megrázó, igaz története.

Nico egészséges, szép, magabiztos és teljesen szociális, köznyelven szólva szelíd staff kislány volt, most egy bizalmatlan és bizonytalan vak kutya. Hogy mi történt? Aki nem ismeri a történetet, röviden annyi, hogy egy "ember" komoly ok nélkül gereblyével kishíján agyonverte, majd egy markolóval egy árokba dobta az öntudatlan kutyát. Azóta bő fél év telt el, ami 2 hónap kórházzal és 6(!) műtéttel kezdődött, május 5-én pedig hosszú küzdelem után végre másodszor is bíróság elé áll az elkövető. Bármilyen hihetetlen, küzdenünk kellett ezért, mert első körben nem emeltek vádat.

Nem történt bűncselekmény, olvastam értetlenül a határozatot. Akkor mi számít Magyarországon annak?!? Értem én, hogy Nico nagyon veszélyes(mint a képen is látszik), a gazdája egy szegény cigány ember, az elkövető pedig a helyi kiskirály, de az igazságszolgáltatás nem alapulhat előítéleteken és kapcsolatokon! Vagy mégis?!? A gondviselés aztán Nico mellé állt egy ügyésznő személyében, aki elfogulatlanul végig nézte azt a térfigyelő kamerás felvételt, amin a példás családapa a már merev, mozdulatlan kutyát tovább üti, ahogy ő fogalmazott, "különös kegyetlenséggel bántalmazza". Ember az ilyen? Milyen példát mutat a gyerekeinek? Milyen igazságszolgáltatás az, amely ezt büntetlenül hagyta volna? Természetesen ott voltunk a Tamási Bíróságon, hogy képviseljük Nicot, támogassuk a gazdáit és hogy megmutassuk, hogy ebben az országban, a törvényekkel ellentétben, sok ember nem dolognak kezeli az állatot. Nézzetek Rá! Ő nem a sértett, hanem egy tárgyi bizonyíték!!!

Az első tárgyaláson levetítették annak az ipari kamerának a kifogástalan minőségű felvételét, amely a vádlott udvarán mindent rögzített az ominózus napon. A tanuk és ő maga sem emlékezett pontosan, hogy háromszor vagy négyszer súlytott e le a gereblyével Nico fejére, nos...34-ig számoltam...a kutya a másodiknál esett össze. Zokogni kezdtem és ismeretlen idulatok törtek fel belőlem. Mire felocsúdtam, a terem fele sírt, a másik fele szitkozódott, vagy kivezették. Megrázó volt és még erősebb bennem az a meggyőződés, hogy egy ilyen "ember", ilyen indulatokkal bármire képes!...és még el is hiszi magáról, hogy megteheti! Nico az eset után új homlokcsontot kapott, kivették az egyik szemét, a másikat pedig megpróbáltuk visszahozni a nullából, de jelenleg is teljesen vak, nagyon fél, bizonytalan, kevés emberben bízik. Nem tudom még hogy hogy találunk neki így új családot, de az biztos, hogy mindent meg fogunk tenni azért, hogy Nico a lehető legboldogabb legyen és azért is, hogy megmutassuk, hogy a "cigány koszos kutyája"(idézet egy falubelitől) is ér annyit, mint bármelyik másik élet. A második tárgyalás május 5-én lesz.