Megdöbbentő számok az állatkínzás helyzetéről Magyarországon

Természetes, hogy minden esetet nem kaphat fel a média, sok-sok bántalmazásról, kínzásról, elkövetésről nem tudunk. Pedig mindegyik figyelmet érdemelne. 2004-ben emelték be a Büntető Törvénykönyvbe az állakínzást, nézzük, mi történt azóta:

2004-2011

Czabán Bernadett, a Szent István Egyetemen végzett okleveles kynologus, szakdolgozatában átfogó elemzést végzett az állatkínzás bűncselekményekről Magyarországon 2004-2011 időszakra vonatkozóan. A több hónapos kutatómunka eredménye átfogó képet ad a vizsgált időszakban (2011.) az állatkínzás bűncselekmények helyzetéről Magyarországon. Ilyen jellegű kutatásra még nem volt példa Magyarországon, a ez az első eset, hogy átfogó, tényszerű képet kapunk a témáról. Kiemeltük a legfontosabb számokat, tényeket amik magukért beszélnek:

• Az állatkínzás 2004. április 24-én történt Büntető Törvénykönyvbe való beemelése óta a feljelentések száma 7 év alatt tízszeresére növekedett. Míg 2004-ben 120 eset történt, addig 2011-ben ez a szám meghaladta az 1200-at.
• Az állatkínzások elkövetése miatt indult eljárások kb.50%-a a nyomozás szakaszában megszüntetésre kerül. Ennek okai a helyszín nyomszegénysége, a személyi bizonyítékok hiánya, valamint sok esetben az esetek késedelmesen jutnak a hatóság tudomására. A nyomozás során a legnagyobb nehézséget a bizonyítás okozza, mert az elkövető legtöbbször tanúk jelenléte nélkül követi el a cselekményt
• A feljelentések 30-35%-a jut el az ügyészi szakaszba, tehát vádemelésig. Ez a szám évről évre egyre növekvő tendeciát mutat.
• A nyomozó hatóság 2011. évben 1288 állatkínzással kapcsolatos lakossági feljelentést regisztrált.
• Magyarországon 2011-ben 791 olyan lakossági feljelentést regisztráltak, amelyekben kutyára irányult a bántalmazás, ami azt jelenti, hogy az országos állatkínzás bűncselekménnyel kapcsolatos lakossági feljelentések 61 %-a kutyára irányult.
• A 791 feljelentés alapján indult eljárások 23%-ában született vádemelési javaslat. 2011-ben a kutyák sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos feljelentések 71%-a a nyomozó hatóság által a nyomozati szakban lezárásra került, vagyis nem történt vádemelés.
• A leggyakrabban előforduló elkövetési mód, melyet kutyával szemben elkövetnek, szándékos bántalmazás,amely az összes lakossági feljelentés 24 %-át teszi ki. További gyakori elkövetési módok: nem megfelelő tartás (22%), mérgezés (22%), légfegyverrel történő bántalmazás (13%) elhagyás (13%)
• 2011-ben Budapesten 50 feljelentés érkezett kutyára irányuló bántalmazással kapcsolatban. Ebből összesen 3 esetben zárult le vádemelési javaslattal az ügy.

2013-2014

Az Országos Bírósági Hivatal és az Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztkai rendszer által közzétett adatok alapján a legújabb statisztikai adatok az alábbiak:

• Állatkínzásért 2014-ben 113 esetben ítéltek szabadságvesztést, ebből 103 felfüggesztett és csupán 10 esetben végrehajtandó.
• A szabadságvesztés végrahajtási fokozata 58 esetben volt fogház, 55 esetben börtön. Fegyházbüntetésre senkit nem ítéltek.
• Vádemelés 2013-ban 53 esetben, 2014-ben 306 esetben történt.
• A büntetések időtartama (felüggesztett és letöltendő egyben). 6 hónap vagy kevesebb: 40 esetben. 6 hónap - 1 év: 46 esetben. 1-2 év: 17 esetben. 2-3 év: 1 esetben.
• 2014-ben a 306 vádemelésig eljutott állatkínzási ügy 130 esetben irányult kutya ellen, 73 esetben sertés ellen, 29 esetben juh és 20 esetben vad ellen.

Forrás: Czabán Bernadett: Állatkínzás bűncselekmények elemzése 2004-2011. Valamint, a kutyákkal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények vizsgálata 2011. Szakdolgozat. Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi kar, kynologus szakirányú továbbképzés. Köszönet Czabán Bernadettnek, hogy rendelkezésünkre bocsátotta kutatási eredményeit.

Egységes nyomzó hatósági és ügyészségi bűnyügyi statisztikai rendszer, Országos Bírósági Hivatal