Ma van az Óceánok Világnapja: 5 dolog, amit nem tudtál eddig az óceánokról

Az elmúlt hónapok egyértelműen a koronavírusról szóltak, közben pedig mintha megfeledkeztünk volna egy hasonlóan fontos és égető problémáról: a környezetvédelemről. Bár a lelassult életnek köszönhetően a légszennyezettség csökkent valamelyest, nem dőlhetünk hátra, mint aki jól végezte dolgát. A vizeink, tengereink és óceánjaink a környezetszennyezés és a nem lebomló hulladékok miatt továbbra is óriási veszélyben vannak. Június 8-án, azaz az Óceánok Világnapján emlékezzünk arra, hogy mi mindent köszönhetünk hatalmas vizeinknek.

Az éltető levegőt

Legtöbbször az esőerdőket nevezzük a Föld tüdejének, pedig a világ oxigénállományának több mint felét az óceánokban élő apró organizmusok állítják elő. Az óceánok és élőviláguk ráadásul az általunk kibocsátott szén-dioxid mintegy negyedét is elnyelik, ami csökkenti a légtérbe jutó CO2 mennyiségét, ezzel is védve bennünket a globális felmelegedéstől. Ennek sajnos megvan az ára: az elnyelt szén-dioxidtól a vizek elsavasodnak. Manapság az óceánok jóval savasabbak, mint az elmúlt legalább 800 000 évben bármikor. Ez pedig rengeteg olyan állatfajt (pl. planktonokat, rákokat, korallokat) érint, melyek vázát és páncélját kalcium-karbonát alkotja, ugyanis a sav károsítja ezeket. Ezért nagyon fontos, hogy csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátás mértékét.

A világot hajtó energiát

A nyílt vizekre telepített szélerőművek, és a hullámok illetve az áramlatok erejét kihasználó berendezések mind-mind remek, megújuló alternatívát biztosítanak a fosszilis energiahordozókkal szemben. A kőolaj és a földgáz több, mint negyede óceáni fúrótornyokból érkezik, és ezeknek a fosszilis energiahordozók kinyerése közben évente több millió gallonnyi olaj szennyezi a vizeket. A természetes hasadékok mellett nagy része fúrás közben, sérült vezetékekből ,illetve a szállítóhajókból kerül az óceánba, ráadásul a közutakra kifolyt üzemanyag is előbb-utóbb az óceánban végzi az esőzéseknek köszönhetően. Talán mondani sem kell, hogy ez milyen veszélyeket rejt a vízi állatvilágra nézve: a olajat belélegezve károsul a delfinek tüdeje, de ugyanúgy ártalmas a halakra és teknősökre nézve, ráadásul a vízi madarak tollára kerülve akadályozza őket a repülésben, a tollazatuk pedig többé nem taszítja a vizet, így kihűlnek.

Az időjárást

Mivel Földünk kb. 70%-át vizek borítják, szerepük az időjárás alakításában vitathatatlan. Az óceánok akadályozzák meg, hogy a hőmérséklet túl forró vagy éppen hideg legyen. A hőelnyelő képességüknek köszönhetően pedig tompítják a globális felmelegedést is. Az elmúlt 50 évben tapasztalt melegedés több, mint 90%-a az óceánokban történt, ez az extra hő azonban a vízszint emelkedésével is járt, amely immár a parton élőket is fenyegeti. Ráadásul a hőmérséklet növekedése az állatvilágra is károsan hat: az elmúlt években rengeteg korallzátony (többek között a Nagy Korallzátony is) tömegesen pusztult el.

Színes állatvilágot

A tudósok eddig nagyjából 250 000 különböző tengeri fajt azonosítottak, de mivel az óceánok kb. 80%-a továbbra is felfedezetlen, a kutatók úgy vélik, hogy 10-ből 9 tengerben élő faj még ismeretlen előttünk. A környezetszennyezés azonban károsítja az ökoszisztémát és a vadvilágot is: évente több millió tonna műanyag érkezik az óceánokba, rengeteg élőlényt elpusztítva. Nemcsak az egyszerhasználatos műanyag palackok, zacskók és fülpiszkálók a károsak: a például ruhamosás során keletkező mikroműanyagok ugyanolyan veszélyesek, hiszen azok olyannyira aprók, hogy a legkisebb vízi élőlény is le tudja nyelni, az állat halálát okozva. A gazdaságokban használt trágya az algák mennyiségét növeli, amik elszívják az oxigént más élőlények elöl. Ilyen „halálzónából” több, mint 400 található az óceánokban, melyeknek területe összeadva nagyobb az Egyesült Királyságnál.

A világ éléskamráját

A világszerte elfogyasztott fehérje 15%-át a tenger gyümölcsei teszik ki A növekvő populációnak és az ipari halászat fejlődésének köszönhetően kétszer annyi tengeri halat fogyasztunk, mint 1970-ben. A kereskedelmi célú halászatnak köszönhetően a tengeri halálomány mintegy 90%-a teljesen le- vagy túlhalászott. Rengeteg nagyobb testű hal (cetek, delfinek, cápák) is fennakad a hálókban, ráadásul halak nem tudnak megfelelő ütemben és módon szaporodni, ezzel is csökkentve a számukat. Ráadásul az ipari halászás több millió halászatból élő ember bevételét és megélését is fenyegeti, mivel nem vehetik fel sem mennyiségben, sem pedig árban a versenyt a nagy vállalatokkal.

Nincs minden veszve

Bár a helyzet nem rózsás, de még nem késő változtatni a dolgokon. Áprilisban egy nemzetközi tudóscsapat arra jutott, hogy a tengeri élővilág az elkövetkező 30 évben egészséges szintre tud kerülni, ha az óceánokat fenyegető veszélyeket – a klímaváltozást is beleértve– végre a kellő figyelemmel tudjuk kezelni. A kutatók szerint a legtöbb korallzátony megmenthető volna, ha a hatóságok védett övezeteket neveznének ki és a halászatot is jobban szabályoznák.

A megoldásban a technológiának is nagy szerepe van: amerikai tudósok kifejlesztettek egy Oleo Sponge névre keresztelt, többször használható készüléket, amely segíthet az olajfoltok feltakarításában. Tavaly az Ocean Voyages Intitute (Óceánutazási Intézet) műholdas és dróntechnológiát használva mintegy 40 tonna műanyaghulladéktól tisztította meg a Csendes Óceánt. De midez semmit sem ér, ha mi magunk nem takarítunk fel magunk után. Világszerte rengeteg önkéntes dolgozik azon, hogy megtisztítsák a vízpartokat az eldobált szemetektől. Bár rengeteg veszély leselkedik az óceánokra, ugyanannyi lehetőség is adott a megmentésükre. Ideje megvédenünk.

Lapozd fel galériánkat, hogy megtudd, miként is tehetsz te is egyszerűen a környezetért!

https://edition.cnn.com/2020/06/07/world/amazing-oceans-spc-scn-intl/index.html