Megdöbbentő számok az állatkínzás helyzetéről Magyarországon - ahogy még nem láttad.
Deteki mészáros. Valószínűleg minden állatbaráthoz eljutott ez a két szó a hétvégén. Egy fiatal fiú agyonvert egy kiskutyát, szándékosan, élvezettel. A videót én nem voltam képes megnézni, már maga a szavakba öntött és leírt hír elég volt ahhoz, hogy émelyegni kezdjen a gyomrom. Az első döbbenet után pedig az ilyenkor szokásos második döbbenet - a büntetése nem lesz elég kemény, nem lesz méltó, nem lesz példát statuáló. Ha egyáltalán lesz büntetése. Minden jóérzésű ember számára érthetelen, hogy ma Magyarországon miért veszik a törvényhozók és a bírák olyan "könnyedén" ezeket az eseteket,egy állatkínzó miért nem kap letöltendő börtönbüntetést és miért kell ehhez civil összefogásnak, felháborodásnak, tüntetésnek szerveződnie.
Tulajdonképpen semmit nem tudunk a témáról. Azt látjuk, hogy a rendőrök egyre több esetben példásan végzik a munkájukat, mindent megtesznek egy-egy eset felderítéséért, segítik az állatmentőket és aztán elveszítjük a fonalat... Ahíradások nagyon ritkán visznek végig egy esetet, nem tudjuk meg mi történt az elkövetővel, egyáltalán vádat emeltek ellene? Pénzbüntetés? Felfüggesztett? Ritkán hallunk számokat, statisztikákat, tendenciákat. Természetes, hogy minden esetet nem kaphat fel a média, sok-sok bántalmazásról, kínzásról, elkövetésről nem tudunk. Pedig mindegyik figyelmet érdemelne. Ezért álljon itt egy kis összefoglaló. Számok, tények, statisztikák.
Czabán Bernadett, a Szent István Egyetemen végzett okleveles kynologus, szakdolgozatában átfogó elemzést végzett az állatkínzás bűncselekményekről Magyarországon 2004-2011 időszakra vonatkozóan. A szakdolgozat címe: Állatkínzás bűncselekmények elemzése 2004-2011. valamint, a kutyákkal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények vizsgálata 2011. A több hónapos kutatómunka eredménye átfogó képet ad a vizsgált időszakban (2011.) az állatkínzás bűncselekmények helyzetéről Magyarországon. Ilyen jellegű kutatásra még nem volt példa Magyarországon, a ez az első eset, hogy átfogó, tényszerű képet kapunk a témáról.
Kiemeltük a legfontosabb számokat, tényeket amik magukért beszélnek:
Az állatkínzások elkövetése miatt indult eljárások kb. 50%-a a nyomozás szakaszában megszüntetésre kerül. Ennek okai a helyszín nyomszegénysége, a személyi bizonyítékok hiánya, valamint sok esetben az esetek késedelmesen jutnak a hatóság tudomására. A nyomozás során a legnagyobb nehézséget a bizonyítás okozza, mert az elkövető legtöbbször tanúk jelenléte nélkül követi el a cselekményt,
A feljelentések kb. 30-35%-a jut el az ügyészi szakaszba, tehát vádemelésig. Ez a szám évről évre egyre növekvő tendeciát mutat.
A nyomozó hatóság 2011. évben 1 288 állatkínzással kapcsolatos lakossági feljelentést regisztrált.
Magyarországon 2011-ben 791 olyan lakossági feljelentést regisztráltak, amelyekben kutyára irányult a bántalmazás, ami azt jelenti, hogy az országos állatkínzás bűncselekménnyel kapcsolatos lakossági feljelentések 61 %-a kutyára irányult.
A 791 feljelentés alapján indult eljárások 23%-ában született vádemelési javaslat.
2011. évben a kutyák sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos feljelentések 71%-a a nyomozó hatóság által a nyomozati szakban lezárásra került, vagyis nem történt vádemelés.
A leggyakrabban előforduló elkövetési mód, melyet kutyával szemben elkövetnek, szándékos bántalmazás, amely az összes lakossági feljelentés 24 %-át teszi ki. További gyakori elkövetési módok: nem megfelelő tartás (22%), mérgezés (22%), légfegyverrel történő bántalmazás (13%) elhagyás (13%) (megjegyzés: nem állt rendelkezésre megfelelő módszertan, így ezt szintén Czabán Bernadett dolgozta ki)
2011-ben Budapesten 50 feljelentés érkezett kutyára irányuló bántalmazással kapcsolatban. Ebből összesen 3 esetben zárult le vádemelési javaslattal az ügy.
A fenti adatok és számok nem szorulnak magyarázatra. Bízunk benne, hogy a civil összefogásnak, a józan emberi észnek és törődésnek köszönhetően rövid időn belül javulnak a statisztikai adatok, a felügyeleti szervek és a törvényhozók összhangban, méltóképpen és hatékonyan végzik majd munkájukat. A bűnösök pedig nem sétálnak ki a bíróságrólnevetve azon a rendszeren, mely tettük súlyát elbagatellizálja.
Az állatkínzásra vonatkozó BTK 244. paragrafusa:
244. (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
Forrás: Czabán Bernadett: Állatkínzás bűncselekmények elemzése 2004-2011. Valamint, a kutyákkal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények vizsgálata 2011. Szakdolgozat. Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi kar, kynologus szakirányú továbbképzés. Köszönet Czabán Bernadettnek, hogy rendelkezésünkre bocsátotta kutatási eredményeit.
Szuperprémium kutyatápot keresel kimagasló hústartalommal? Klikk a képre.