Felvállalta melegségét a Született feleségek szereplője

LEGYÉL, AKINEK LENNED KELLETT VOLNA MÁR FIATALABBKÉNT IS. Ez az idézet elindított bennem valamit:Kisfiúként már tudtam, hogy színész szeretnék lenni. Annyi minden szerettem volna lenni! Egy ideig azt gondoltam, festő leszek, focista, sztegoszaurusz...de a színészkedés szívás. Pont abban a korban voltam, hogy furcsa mód már tudtam, valamiben különbözöm néhány fiútól az osztályomban. Idővel ez a tudás csak nőtt, és átváltott egy fájdalmas teherré, amit a kétségbeesés és elidegenedés okozott, végül a tetőpontján azzal véget vetve ennek, hogy hangosan kimondtam a szavakat: "meleg vagyok". Először magamnak mondtam, megnéztem, milyen érzés. Igaznak csengett, és utáltam magam érte. 12 éves voltam. Pár évbe telt, mire ezeket a szavakat másnak is el mertem ismételni, közben pedig magamban ismételgettem, érlelgettem őket, hogy elég magabiztos legyek ahhoz, hogy hangosan is kimondjam, ezúttal a családom előtt.Bárki, aki átélt már hasonlót tudhatja, hogy mekkora megkönnyebbülés ez. Számomra és a családom számára ez egy értékes beszélgetés volt, amiben elkezdtem kiállni magamért és az egyéniségemért, ezért nagyon hálás vagyok. A felvállalás mindenkinél más. A felvállalás első sorban magad előtt fontos. Ha készen állsz, és biztonságban érzed magad, képzeld el, milyen érzés lesz megosztani az énednek ezen részét másokkal. Én hatalmas kiváltsággal születtem, a családom nagyon elfogadó, és a szexuális irányultságomat támogatták és elismerték. Mielőtt felvállalnád magad, győződj meg róla, hogy bízhatsz-e ebben a fajta támogatásban. Ha biztosan tudod, hogy a családod ellenezné a dolgot, nem ajánlom a felvállalást, mivel sok fiatal hajléktalan azért kerül az utcára, mert a családja kirúgta előítéletei miatt...Minél inkább úgy éltem, hogy a külvilág tudta az igazságot, annál jobban éreztem magam. De a szexualitásommal való kapcsolatom hamarosan bonyolultabbá vált. Színész lettem, és 19 éves koromra Hollywoodban dolgoztam. Egy valóra vált álom volt, amire kisfiú korom óta vágytam. De az elsöprő izgalom rettegéssel keveredett, ketté kell hasítanom magam, egy nyilvános és egy privát személyiségre, előbbi tökéletesen cenzúrázza és sterilizálja mindazt, amit az utóbbiban tudok magamról. Voltak értelmes és értelmetlen indokaim is. Hiszek benne, hogy érdemes a szakmai és a magánéletet különválasztani...Amint a sorozat első része lement a tévében, tudatosult bennem, hogy nem vagyok már ismeretlen. Megállítottak az utcán, idegenek akartak fotózkodni velem. A hírnév trükkös dolog. Ebben a korban és időben az internet lehetővé teszi, hogy mindent megosszunk, ezzel elmosva a határt a nyilvános és magánélet között, felvetve a kérdést, mit oszthatunk meg, mit kell megosztanunk. Úgy gondoltam, a szexualitásom soha nem lesz nyilvános kérdés. Bármennyire is fontos volt nekem, hogy felvállaltam a másságomat magam előtt, reméltem, hogy ez a nyilvánosság számára teljesen irreleváns kérdés. Mindig zavart ez a felvállalás dolog, hogy miért kéne egy idegennek, interjúkészítőnek erről nyilatkoznom, és egy olyan dologért figyelmet kapnom, ami szimplán az énem része. Persze büszke vagyok arra, hogy meleg vagyok, de nem akarom, hogy meleg pasiként azonosítsanak. Továbbá színészként úgy gondoltam semlegesnek és üzletiesnek kell maradnom, egy kaméleonnak, a következő karakternek. Féltem, hogy ha felvállalom a másságomat, beszorítom magam egy típusba, egy olyan keretbe, ami szakmailag nem lett volna kényelmes számomra. A fejemben elképzelt filmipar így működött.Miután volt szerencsém játszani többféle karaktert, meleget és heterót egyaránt, rájöttem, hogy nem ez a helyzet. Változtak a dolgok és folyamatosan változnak ezen a téren, hála az égnek. Hála azoknak a bátor nőknek és férfiaknak, akik felvállalták magukat, és akik soha nem is titkolták, hogy a saját nemükhöz vonzódnak. Megláttam a fenti idézetet, és elindított bennem valamit, nem gondoltam hogy ilyesmit fogok írni, de elkezdtem vázlatokat gyártani, amik végül nem jelentek meg. Szóval vártam az időmre, azzal indokolva a hallgatásomat, hogy tulajdonképpen soha nem tagadtam konkrétan a dolgot. Úgy éltem a meleg férfi életemet, ahogy tudtam, ahogy megtehettem, csak néha tértem ki a nyilvános "Te meleg vagy?" tolakodó kérdésektől. Úgy éreztem magamat felvállalva élek, nem szükséges, hogy be is jelentsem ezt. Kényelmesen felvállaltan éltem a privát életemet, és ez nekem elég volt. Változnak a dolgok, és ezért nagyon izgatott vagyok. Egyre több ember segít kialakítani egymásnak egy biztonságos kis világot, ahol az érzéseiket nem kell "másságként" aposztrofálni, új szótárt létrehozva, ami segít kifejezni őket (bi, transz, fluid...). Szeretném, ha a világ egyszerű lenne, ahol mindenki biztonságban érzi magát és boldog, remélem ez idővel folyamatosan fejlődni fog....Mit tehetek ezért? Hogyan vehetek részt ebben? Azzal, hogy nyilvánosan felvállalom magam, remélem segítek azoknak, akik félelemben és titkolózva és szégyenkezve élnek. Tehát vállalom, meleg vagyok, tartozom magamnak annyival, hogy az legyek, aki már fiatalabbként is kellett volna.