Nem ő a nagy Ő!

"Eleinte drága ajándékokat vett nekem, aztán eltűnt a pénzem és az ékszereim"
Lilla, 25, titkárnő

Az első hónapokban Tamás, akit 2008 márciusában ismertem meg, elhalmozott ajándékokkal: jobbnál jobb éttermekbe vitt, már a harmadik randin óriási rózsacsokrot és egy drága fülbevalót hozott nekem. Az első pár hét mennyei volt. Aztán egyik alkalommal, amikor meglátogatott, eltűnt 50 ezer forintom, melyet az anyukám hagyott a szobámban. Anyu, Tamás és én mindenütt kerestük a pénzt – természetesen Tamás találta meg az egyik alsó fiókban. „Talán leesett”, mondta. Velem elég ritkán fordul elő ilyesmi, de nem csináltam belőle ügyet. A pénzt újra az asztalra tettem, és nem gondoltam semmi komolyra. Másnap este azonban újra eltűnt. Tamás azt mondta: „Biztosan elvesztetted, vagy a munkahelyeden lopta el tőled valaki”, pedig nem is vittem magammal. Vagy mégis? Teljesen elbizonytalanodtam, de egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy esetleg Tamás tette el. Ma már tudom, gyanakodnom kellett volna rá. Onnantól kezdve időről időre eltűnt valami: hol egy Swarovski karkötő, melyet nem sokkal azelőtt ajándékozott nekem, hol a drága kozmetikumaim, de lába kelt a Thomas Sabo fülbevalómnak és néhány márkásabb ruhámnak is, pedig fillérről fillérre spóroltam össze rájuk a pénzt. Ráadásul anyukám ékszerei közül is szőrén-szálán eltűnt egy-kettő. Tamásnak mindig mindenre volt valamilyen kézenfekvő magyarázata: talán a takarítónő vagy esetleg a lakótársam lopta el a dolgaimat, de az is lehet, hogy egyszerűen eltűntek… Egy idő után kezdtem rá gyanakodni, de soha nem bukott le. 2009 őszén elhívott egy törökországi nyaralásra, melyet nekem kellett lefoglalnom, mert „éppen nem volt nála pénz”. Végül a nyaralásra sem jött el, mert a munkahelyén váratlanul közbejött neki valami, ezért az anyukám kísért el. Az út miatt 250000 forint elúszott, ez volt az utolsó csepp a pohárban. Szakítottam vele, mert tele lett a hócipőm a sok hazugsággal! Az a legrosszabb, hogy soha nem mondta el, mire kellett neki az a sok holmi.

"Rajtakaptam őt a ruháimban"
Tamara, 30, könyvelő

Mátyás a humorérzékével hódította meg a szívem. Az is tetszett, hogy élénken érdeklődik a divat iránt. Mindig tudta, melyik táska honnan van és milyen márkájú a cipőm. Azt állította, azért ismeri ki ilyen jól magát a női holmik terén, mert reklámszakemberként az ilyeneket tudni számára munkaköri kötelesség. Két éven keresztül fülig szerelmesen ingáztunk kettőnk lakhelye között, majd végül hozzáköltöztem. Egyik nap feltűnt, hogy a ruháim a szekrény másik oldalán lógnak. Azt mondta, csak rendet rakott. Később újra megismétlődött a dolog. Észrevettem, hogy a szoknyáim egyre bővebbek rám – pedig egy grammot sem fogytam. Egyik nap a megszokottnál valamivel korábban érkeztem haza a munkahelyemről, és rajtakaptam Mátyást a konyhában, az én egyik ruhám, harisnyám, paróka és 47-es körömcipő volt rajta, melyet a pincében rejtegetett. Megkérdeztem, mit csinál ebben a maskarában. „Tükörtojást”, hangzott vidáman a válasz, és főzött tovább! Lehet, hogy van olyan nő, akit nem zavar, ha a barátja is viseli a ruháit, én viszont egy percig sem bírtam elviselni, így azonnal bepakoltam és elköltöztem.

"Eleinte terrorizált, később pedig sírva könyörgött a bocsánatomért!"
Alexandra, 26, tornatanár

Bencét a kórházban ismertem meg, ahol ápolóként dolgozott pont azon az osztályon, ahol a sportsérülésem után lábadoztam. Jókat beszélgettünk egymással és azonos hobbijaink voltak. Gyorsan egymásba szerettünk! Három hónappal később észrevettem, hogy betegesen féltékeny mindenre és mindenkire: a kollégáimra és barátaimra, de előfordult, hogy egy ismeretlen férfira is az uszodában, aki valami miatt megszólított. Végül gyakorlatilag mindenkire gyanakodott – egyre zavaróbbá vált a helyzet. Amikor egyik este egy barátnőmnél akartam aludni, veszekedni kezdett velem, és tort-zúzott. Nagyon dühös lettem, ő pedig könnyes szemmel, elcsukló hangon elmesélte, hogy gyerekkorában elhagyta az anyukája, így a nagyanyja nevelte fel, akit most ő ápol. Együtt éreztem vele és újra bedőltem neki! Legalább ötször fordult elő ilyesmi. Amikor megütött azért, mert elfogadtam egy autós segítségét, aki visszarakta a helyére az ablaktörlőmet, úgy döntöttem, szakítok vele. A szüleim sokat segítettek a támogatásukkal és szeretetükkel. Bence egy darabig rendszeresen ott állt az ajtóm előtt, és úgy nyöszörgött, mint egy kutya, hogy engedjem be. Szerencsére ellen tudtam állni neki.

"Folyton otthon kellett ülnöm"
Lia, 26, eladó

Péterrel sokáig csak barátok voltunk, de egy közös nyaralás után valahogy mégis szerelem lett belőle. Amint járni kezdtünk, belevetette magát az éjszakai életbe – méghozzá nélkülem. Állandóan a haverjaival lógott, engem pedig otthon hagyott. „Ennyi még belefér”, gondoltam, de amikor egyre sűrűbben járt el otthonról és soha nem kért elnézést, nyilvánvalóvá vált, hogy a bulizás fontosabb számára, mint én. A szerelmi vallomásai ellenére sem változott meg! Néhány héttel később teljesen elegem lett belőle. Amint véget ért a kapcsolatunk, azonnal megkönnyebbültem és felszabadultam.

--pagebreak--

"Állandóan arról panaszkodott, milyen stresszes az élete"
Zsófi, 27, fogorvosi asszisztens

Egy hónap után költöztem össze Botonddal, másfél év múlva összeházasodtunk, és megszületett a kisfiúnk is, aki igazi szerelemgyerek. Még a fiúnk születése előtt romlott meg a kapcsolatunk: a férjem a ruháit szanaszét dobálta a lakásban, nem ürítette ki soha a papírkosarat, és még szülés előtt is simán elnézte, hogy egyedül tapétázom és szerelem össze a ruhásszekrényt. A munkáján kívül Botond semmit sem csinált, csak a neten lógott – a vacsorát is a monitor előtt ette meg! A szüleinek megállás nélkül csak arról panaszkodott, mennyire stresszes az élete. Mivel tőlük egyenesen hozzám költözött, mindig volt valaki, aki kiszolgálja. Végül döntöttem, és beadtam a válókeresetet. Egy gyerekes férfira semmi szükségem!

"Az e-mailjeimet is elolvasta"
Bianka, 30, technikus

Olivért egy szórakozóhelyen ismertem meg. Annyira jól sikerült a buli, hogy már aznap este az ágyban kötöttünk ki, és őrületesen jót szeretkeztünk. Teljesen odavoltam érte. Kiegyensúlyozott, kedves és szeretetre méltó volt! Egészen addig, amíg néhány nappal később féltékenységi rohamot kapott. Megbeszéltük, hogy együtt vacsorázunk, én azonban egy órát késtem. „Biztosan az exeddel lógtál!”, ordította nekem. Teljesen kikészült! Később – már nyugodt hangnemben – bocsánatot kért. Ahol sok a fény, sok az árnyék, gondoltam, és öt éven át ki is tartottam mellette. A végén azonban csak két választási lehetőségem maradt: terápia vagy szakítás. Amikor már a barátnőmnek írt leveleimből idézgetett, végleg lehullt a szememről a fátyol: feltörte a számítógépemet! Azonnal szakítottam vele. A mai napig – hat hónappal az eset után – is minden héten legalább egyszer megváltoztatom a jelszavam a biztonság kedvéért.

"Erényről és hűségről prédikált, miközben megcsalt az exével”
Anna, 27, diák

Ő az igazi! – legalábbis két éve így gondoltam, amikor az egyetemen megismertem Antalt. Éppen akkor ért véget az előző kapcsolata, és kölcsönösen vonzódtunk egymáshoz. Nem sokkal a megismerkedést követően meghívott az otthonába, és bemutatott a szüleinek és a barátainak. Tóninak komoly erkölcsi elvárásai voltak, folyton azt hajtogatta: „Egy igazi férfi soha nem csalja meg a kedvesét.” Ezért nem is gyanakodtam semmi rosszra, amikor fél év után már eszébe sem jutott lefeküdni velem: „Annyira nagy rajtam a nyomás”, állította nem sokkal azelőtt, hogy hat hónapra kiment volna tanulni Kínába. Akkoriban már az esküvőt tervezgettük. Ha egy férfi átlátszó kifogások miatt nem akar többet szexelni, akkor valami nem stimmel. Egyik este a facebookon rábukkantam egy olyan fotóra, ahol az exével pózol. Majd elolvastam az egyik barátja bejegyzését: „Olyan jó, hogy újra együtt vagytok!” Akkor esett le a tantusz, és azonnal szakítottam.

"Bankautomatának tekintett!"
Kati, 29, ügyvéd

Három héttel azután, hogy Peti hozzám költözött, elveszítette a munkáját. Kezdetben szorgalmasan keresett állást, így gondolkodás nélkül átvállaltam az ő napi költségeit is. Néhány hét múlva azonban már kevésbé fáradozott azon, hogy kiutat keressen nehéz helyzetéből – miért is tette volna, hiszen mindene megvolt. Kiette a hűtő tartalmát, napközben a lakásba hívta a haverjait videojátékozni. Esténként egyedül járt el, és az én pénzemet költötte. Amikor rájöttem, hogy még meg is csalt, azonnal kitettem a szűrét! Túlságosan naiv voltam ahhoz, hogy az első figyelmeztető jelet követően összecsomagoljam a cuccait.

"Azt hittem, komoly a kapcsolatunk, de két másik barátnője is volt mellettem"
Adrienn, 37, rendezvényszervező

Robi és én egy társkereső oldalon ismertük meg egymást. Estéről estére egy re többet cseteltünk. Egyik nap kiderült, hogy mindketten ugyanabban a városban lakunk, sőt majdnem közvetlen szomszédok vagyunk! Mivel alig 200 méter választott el minket egymástól, már aznap sétálni mentünk. Mindez még 2009 augusztusában történt. Robi mindig előzékeny volt, kedves és a munkájában is sikeres. Egy médiamenedzser, aki ráadásul még valódi úriember is – főnyereménynek hittem. Három hónapon keresztül mindennap találkoztunk, kétóránként telefonáltunk egymásnak, és minden este nála aludtam. Egyik napról a másikra azonban minden különösebb ok nélkül egyszerűen nem jutott rám ideje többé. Azt állította, hogy beteg. Két hétig? Aztán egy délután megláttam egy fiatal szőke nővel a villamoson! Udvariasan üdvözöltem őket, hiszen a szőkeség lehetett volna az egyik kolléganője is, vagy az unokatestvére. Robi hűvösen reagált, de tíz perccel később küldött egy elnézést kérő SMS-t. Azt írta, már régóta beszélni akart velem, mert szerelmes lett – így szakítottunk. Ezután le is tettem Robiról, és elfeledkeztem róla. 2010 elején azonban újra jelentkezett nálam. Azonnal elcsavarta a fejem, azt állította, hogy óriási hibát követett el. A szőkeségről természetesen kiderült, hogy buta volt, egy valódi tenyeres-talpas parasztlány, és még sorolhatnám, miket mondott rá. Fél éven keresztül óvatosan közelítettünk egymáshoz, két alkalommal ágyba is bújtunk. Amíg a kezembe nem adta a mobilját, hogy fotózzak vele. Nem tudtam megállni, hogy bele ne nézzek: számtalan szerelmes SMS-t találtam, melyeket ő írt annak a szőke nőnek és egy harmadiknak, egy bizonyos Évának. Beigazolódott a gyanúm! Ezek után szóba sem álltam vele – el sem hiszem, hogy képes voltam másodjára is bedőlni neki.

"A saját anyja figyelmeztetett!"
Marcsi, 26, recepciós

Az első hónapokban két méterrel a föld fölött jártam. 2006-ban ismertem meg Hunort. Viharos szerelem volt, nem sokkal később már össze is költöztünk. Sokáig mindent csak rózsaszín szemüvegen keresztül láttam – vesztemre. Az anyjára sem hallgattam, aki az elején figyelmeztetett, hogy igazi egoista férfival van dolgom. Én családra vágytam. Könnyen teherbe is estem – a boldogság tökéletesnek tűnt. 2007-ben született meg Anna. Mivel teljesen lekötötte a figyelmemet a kicsi, nem vettem észre a veszélyt, mellette egyedül vezettem a háztartást, így valóban nem jutott időm aggodalmaskodni. Eleinte pusztán azért, mert szívesen kényeztettem Hunort, később pedig azért, hogy elkerüljem a vitákat. 2010-ben már úton volt a második gyerekünk, ekkor kénytelen voltam segítséget kérni tőle. Kigúnyolt, hogy milyen nő az, aki még a háztartást sem tudja ellátni. Kioktatott, hogyan kellene takarítanom. Slamposnak nevezett, és Krisztián születése után a terhességből rajtam maradt kilók miatt is cukkolt. Abból a kevés pénzből, amennyit bármixerként keresett, laptopot és tévét vett, a gyerekeknek egy fillér sem maradt. Márciusban lett elegem! Elvittem a holmijait az anyjához. Bárcsak már az elején is hallgattam volna rá! A gyerekekkel hamarosan másik városba költözünk.

Még több párkapcsolati cikkért kattints IDE!