Tóth Vera: Nekem a futás az elengedés

Mióta futsz?

2011-ben már futottam, de akkor csak nagyon óvatosan. Nagy volt a súlyfeleslegem, 130 kg felett voltam. Edzésterveket töltögettem le a netről, azok alapján futottam, sétáltam a Kopaszi-gáton. Bár sosem voltam puding, de megéreztem ezeket az edzéseket… Ezt követően jött a pánikbetegség, ha felment a pulzusom, nem voltam jól, így egy időre ez eltántorított a futástól, viszont minden más edzésforma mentsvár volt már akkor is számomra.

Mit jelent számodra ez az edzésforma?

A futás nekem terápia, legtöbbször akkor futottam, amikor el kellett engednem dolgokat. Néha kimentem a Szigetre kocogni, ha szükségem volt rá. Aztán elkezdtem figyelni az étkezésre, edzeni, sokat, az edzőm, Regina (Hogya Regina – a szerk.) rám pirított, hogy kardióznom is kéne. De számomra az edzőtermi kardiózás mindig dögunalom volt, mert szükségem van a vizuális élményekre, kell a jó levegő, a megfelelő környezet, ahol ki tudok kapcsolni. Egy ideje az erőben lakunk, itt pedig kiváló futóterepek vannak. Egy szuper turistaútvonal van a közelben, így félelemérzet sincs bennem, de sokszor velem jönnek a kutyáim is. Sőt, most már a párom (Pauli Zoli gasztro szakember – a szerk.) is elkezdett edzeni, remélem, hamarosan a futásban is csatlakozik hozzánk.

forrás: Boldog Ati

Az interjú folytatását a Runner's World oldalán elolvashatod!

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!