Joy NowJoy Now

Ez történik most velünk, Joyosokkal

Még több bejegyzés mutatása

Csatlakozz hozzánk a viberen!
#Joy Facebook

Futás babakocsival? Naná!

Europress
Futás babakocsival? Naná!
Facebook
Viber
Twitter
Pinterest
Előfizetek
Emlékszel arra a fotóra, amikor egy nádszálvékony modell pici topban futott egy reklámban a gyermekével, akit maga előtt tolt babakocsiban? Mivel rengeteg támadás érte a fotón szereplő Ymre Stiekemát, a Fuss Babakocsival Egyesület egy különleges akcióval hívja fel a figyelmet arra, milyen fontos a szülés utáni sportolás!

Mindemellett a friss anyukáknak szeretnének segíteni abban, hogy közösségben sportolhassak, és felhívják a figyelmet arra, hogy a legsűrűbb mindennapokban is megoldható az aktív életmód.


A Fuss Babakocsival Egyesület 10 húsvér anyukán keresztül mutatja meg, hogy milyen problémákkal küzdenek a hétköznapi anyukák, milyen céljaik vannak, min mennek át szülés után, mennyi szervezést igényelnek a minden napok és, hogy mennyi mindenre adhat megoldást a szülés utáni sportolás. 10 különböző probléma, élethelyzet, motiváció, de egy közös bennük, hogy babakocsival futnak.Minden anyuka őszintén mondja el személyes történetét egy fotó kíséretében.



Íme két anyuka története:

Erdélyi Judit vagyok 38 éves, egy szem, egy éves leánygyermek édesanyja. Gyerekként, majd tiniként is sportoltam, versenyszerűen gyalogoltam, de inkább a csapat eredményekben lehetett rám számítani. Majd elnyelt engem is a munka, de a futás velem maradt. 14 éve társam is lett hozzá, egy kutya személyében, így főleg terepen árkon-bokron keresztül róttam az egyre több kilométereket, egyre több kutyával. Majd a kutyázás lett a munkám (kutyavezető- tűzszerész), a hobbim (mentőkutyázás), ezért nekünk a kikapcsolódáson túl a fizikai kondíció megléte is nagyon sokat számít, mind a kutyáimnak, mind nekem, így futottunk esőben, fagyban, melegben, hidegben, hegynek föl, hegynek le, madárcsicsergésben, nyulak, őzek kíséretében amikor csak tehettük és amikor csak tehetjük most is kiegészülve egy babakocsiban ücsörgő, vigyorgó, csacsogó vagy alvó gyermekkel. Természetesen az ő igényeihez igazodva, ezért ha velünk tart a terepet leváltja a Duna- parti kerékpár út, a falunk dimbes-dombos utcái, Budapest futópályái. A terhességem alatt többen mondták, hogy felejtsem el a futást, ha meg lesz a baba, úgy sem lesz rá lehetősségem. Több szervezést igényel, és valóban előfordul, hogy kevesebbet futok mint terveztem, de összességében kerül annyi futó kilométer a lábaimba mint előtte. Futottunk már együtt félmaratont, készülünk a maratonra, az egy éves születésnapot az ünnepelt otthon alvással, én 6 órás, éjszakai futóversennyel (53 km) ünnepeltem. Kiegészítő edzésként súlyzózok napi szinten egy gyermekkel, és még egy remek társaságot is kaptunk az egyesülettel. Újra futottam csapatban (Ultrabalaton), csapatért, és újra van kinek drukkolni a futóversenyeken.”


Niki: "Mindig szerettem futni, de a rendszeres sport akkor vált igazán fontossá számomra, amikor közel tíz éve kiderült az inzulin rezisztencia hajlamom, mely probléma manapság sajnos rengeteg embert érint, sok nő számára nehezíti meg a teherbeesést, vagy saját maguk elfogadását. Férjemmel kisbabát szerettünk volna, így azonnali életmód-váltás mellett döntöttem, mely az IR kezelés alapja: elkezdtem rendszeresen sportolni (a hangsúly a rendszerességen van), és az étkezésemen is változtattam minőségi és mennyiségi értelemben is. Érzem, hogy a váltásnak, a rendszeres testmozgásnak nagy szerepe volt, hogy sikerült teherbe esnem és 2014 februárban megszületett egészséges és gyönyörű kislányunk, Szonja. A szülés után nem maradt rajtam nagy súlyfelesleg, ami részben annak volt köszönhető, hogy a terhességi diabétesz miatt nagyon szigorú diétát kellett követnem. A sporthoz mégis fokozatosan tértem vissza, kezdtem gyors gyaloglással, majd 2-3 km lassú kocogással, ahogy jól esett. Ami hiányzott, és számomra nehéz volt kivitelezni már egy gyermek mellett is, az a rendszeresség, a gyerekfelügyelet hiánya miatt sokszor lebeszéltem magam a futásról.
Szonja 10 hónapos volt, amikor megtaláltam a Fuss babakocsival egyesületet, és éreztem, hogy ezt nekünk ki kell próbálnunk. Idővel igazi szenvedéllyé vált a babámmal közös futás, egyre hosszabb távokat tettünk meg együtt, én rosszabb napjaimon sem tudtam kifogást keresgélni, hogy miért ne induljak el, kis örökmozgómat pedig ilyen módon tudtam legkönnyebben álomba ringatni a friss levegőn. A közösségi futások pozitív hatással voltak a kedélyállapotomra, csodás futóbarátnőket ismertem meg, akikkel kölcsönösen inspiráljuk egymást. Egyre jobban érzem magam a bőrömben, néhány hónap alatt nagyjából visszanyertem a várandósság előtti alakomat, és szuper versenyélményekben volt részem. Volt még egy félelmem, ami sokáig visszatartott az intenzívebb futástól: sokan óva intettek, hogy az a szoptatás kárára fog menni, és én ezt nagyon nem szerettem volna. Persze e tekintetben is fontos lehet, hogy a terhelést fokozatosan emeljük, de nekünk sikerült összeegyeztetni a hosszú távú szoptatást és a hosszútávfutást. Kislányom már lassan 18 hónapos és jelenleg is szerves része az életünknek a babakocsis futás. Igaz mostanában kevesebbet alszik már babakocsiban, de nagyon élvezi a kocsikázást, nézelődést. Amikor pedig picit lankad a lelkesedése, néhány népdal eléneklése csodákra képes - mostanra ezt is bírom szuflával ?"


A többi édesanya sztoriját ITT találod!

Őrülten szenved Istenes Bence – és el is árulta, mitől…

Istenes Bence épp a Fülöp-szigeteken forgat, és egyre nehezebben viseli a dolgot.

Csak egy igazi Disney-profi tudja, ezek az ételek melyik filmben szerepeltek! Teszteld magad!

Biztos vagy benne, hogy elégszer láttad a kedvenc Disney-filmjeidet?

Fizess elő a Joyra! 3 lapszám 1485 Ft helyett 999 Ft!

Csak 999 Ft

A kereséshez kezdj el gépelni!