Főzést, varrást miért nem tanulnak a gyerekek az iskolában?

Félre ne értsétek, én aztán igazán nem lobbiznék azért, hogy több időt töltsenek a gyerekek a suliban. Viszont van jó néhány dolog, amit ki lehetne iktatni az órarendből, és vannak olyan dolgok is, amelyeket tök jó lenne beletenni.

Mindennapos testnevelés helyett főzzenek! Legalább kéthetente...

A testnevelés jó, és fontos, ez nem kérdés, azonban a legtöbb iskolában nincs megteremtve a feltétele, nincs elég szakos tanár sem, ezért kötelező tömegsporttal váltják ki a mindennapos tesiórát. Itt szeretném megjegyezni, hogy a testnevelés óra az én fogalmamban arról szólna leginkább, és főleg alsóban, hogy kicsit mozogjanak, játszanak a gyerekek, nem pedig arról, hogy a folyosón tömött sorokban békaszökdelésben haladjanak, csak azért, mert nincs udvar, nincs pálya, viszont van tesióra. És az is biztos, hogy nem osztályoznám a kötélre mászást, a szekrényugrást sem, mert van, aki fél, van, aki nem tudja megcsinálni, ezért pedig – az én univerzumomban- nem jár büntetés. Sokkal jobban örülnék, ha a hetente egyszer a gyerekek a tankonyhán főznének. Igen, a fiúk is, meglátásom szerint nekik sem árt, sőt, a legtöbben a fiúk közül kifejezetten élvezik is a főzést. Egyáltalán nem ártana, ha a gyerekek el tudnának készíteni egyedül egy paprikás krumplit, egy rizst, rántott vagy sült húst, palacsintát, néhány főzeléket, egy-egy sütit, egyszerű leveseket.

Biztos vagyok abban, hogy jó dolgok sülnének ki ebből, és nem lenne egy csomó életképtelen felnőtt, akik csak rendelni tudnak ételt. Sőt, azt hiszem a környezet és a biológia óra keretéből sem ártana áldozni erre, mert a legtöbb 12 évesnek gőze sincs arról, milyen a kelkáposzta és a fejes káposzta, vagy ne adj isten, a savanyú káposzta. Az én gyerekeim általános iskolájában van tankonyha, mégsem főznek. Pedig hasznos lenne, érnék őket sikerélmények, csapatépítésnek sem lenne utolsó. És főzés után szépen elmosogathatnának, hogy megtapasztalják azt is, hogy az étel elkészítése nemcsak idő, hanem munka is. Igen, a fiúk is!

forrás: unsplash

Sok gyerek azt sem tudja, hogy néz ki a kelkáposzta.

Technika órán szereljenek, varrjanak!

Tele van a világ olyan férfiakkal, akik egy szöget sem tudnak beverni a falba, a villanykörte kicserélése is gondot jelent, sőt, ha egy bútort össze kell szerelni, már akkor is baj van. Amikor én jártam általános iskolába, akkor még barkácsoltunk, igen, a lányok is, és nekem nem is jelent gondot, ha valamit meg kell csinálni otthon. Ezermester nem vagyok, de sok mindent megoldok, mindezt pedig Zsóka néninek, a volt technika tanáromnak és az apukámnak köszönhetem. És örülök neki! A varráshoz cserébe iszonyatosan béna vagyok, de gombot varrni, meg szegni is technika órán tanultam, és tényleg hasznosítom. Egyáltalán nem gond, ha egy fiú is meg tudja varrni a zokniját, vagy egy szakadást a nadrágján, erre bármikor szüksége lehet. Mivel fiam is, és lányom is van, ezért látom, hogy a gyerekek nemtől függetlenül igenis képesek ezeket a dolgokat elsajátítani, és még élvezik is.

Mi van a pénzügyi ismeretekkel?

Általános iskolában legalább annyit nem ártana megtanulniuk a gyerekeknek, hogy a pénzt be kell és lehet osztani, hogy a rezsi mit jelent, hogyan kell feladni egy csekket vagy utalni a bankszámláról, mit lehet csinálni egy bankkártyával, milyen kiadásai vannak egy családnak. A gyerekek pénzügyi ismeretei igen sekélyesek, mondhatni a nulla felé konvergálnak. Persze, ilyesmiről a családban is kell és lehet is beszélni, de sok helyen nem történik meg. És nem gondolom, hogy a szülői feladatokat át kell testálni az iskolára, de sokkal gyakorlatiasabb, többet gondolkodó gyerekek jönnének ki a padból, ha mindezekről szó lenne.

Szerinted szükség van varrásra, barkácsolásra, főzésre? Van még ötleted?

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!