"Örömlánynak néztek a hajam miatt" - Rémes sztorik, mikor az emberek külsőségek alapján ítélkeztek

Megvan az az érzés, mikor éjjel éppen elaludnál, és beugrik egy igazán kellemetlen sztori, ami valamikor a múltban történt, de tényleg olyan rém cikinek érzed, hogy órákig nem tudsz másra gondolni, az alvás pedig esélytelennek tűnik?

Na, hát pont ezek közé tárolódik el valószínűleg az a történetem, mikor egy ártatlan szombat este, nyakig begombolt, térdig érő ruhában, nem túl hivalkodó sminkben a barátaimmal szórakozni indultam, két óraval később pedig egy felszolgáló hölgy ordítva rendőrt akart hívni, és igazoltatni egy prostituáltat - vagyis engem. Történt ugyanis, hogy egy legénybúcsúról nosztalgiázva többször is kiejtették a társaságban ülő srácok azt a bizonyos k-betűs foglalkozást, nevettünk a sztorikon, majd néhány pálinka elfogyasztása után a társaságban lévő többi lánnyal, és néhány fiúval táncolni kezdtünk a helyen. Hamarosan elmentem mosdóba, de sajnos a női mosdót nagyon hosszan foglalta valaki, ráadásul többszöri kopogás után sem válaszolt senki, gondoltam beragadhatott az ajtó, így bementem az egyszemélyes, zárható férfi vécébe. Arra lettem figyelmes, hogy valaki rángatja az ajtót, majd mikor kimentem, ott állt a pultos hölgy, és felszólított arra, hogy távozzak.

Elmondtam neki, hogy zárva volt a női mosdó, de még a mondatom végére sem értem, mire közölte, hogy most már tényleg világos számára, hogy miért jöttem ide, hiszen a férfi vécében várom az ügyfeleimet.

Egy sűrű pislogások követte "TESSÉK?" csúszott ki a számon, majd elismételte, hogy ő megbizonyosodott róla, hogy örömlány vagyok. Sokszor mondták kint a fiúk is az örömlány szót, szőke is vagyok, fiatalabbnak is tűnök a többieknél, meg amúgy is, mit keresne ennyi férfivel egy szőke lány (illetve mellette még vagy 5 barna, de az mindegy), ennek tetejében még a férfi mosdóba is mentem, ez már mind indok, hogy kidobhasson a helyszínről.

Ezek után természetesen inkább a távozást választottuk, néhány felháborodott káromkodás sorozat kíséretében.

Ezen felbuzdulva ismerősöket kérdeztem meg, őket érte-e már hasonló attrocitás, és meglepődve tapasztaltam, hogy nem kevés.

Az alábbi sztori átélője biztosan nem felejti el egyhamar a félrenézést:

Egy céget vezető nőismerősöm rendszeresen kapja meg a kollégáktól szőke haja miatt a kéretlen megjegyzéseket:

Egy jóképű férfi ismerősöm sem járt sokkal jobban egy félreélrtés miatt, mint én a fentebb említett történettel. Őt egész egyszerűen elkapta egy hölgy az utcán, és úgy felpofozta, hogy majdnem a fal adta a másikat. Ha ez még nem lett volna elég, folytatása is volt a dolognak:

A legborzalmasabb történetet azonban egyetlen mondatba foglalva szolgáltatta egy ismerősöm:

Mindegyik külső alapján ítélős helyzet elgondolkodtató, de ez az utóbbi leginkább. Remélhetőleg ezeket olvasva többekhez eljut az az üzenet, hogy

sosem illik külső alapján ítélkezni, pláne nem cselekedni!

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!