Isten veled, Éva🖤! Meghalt Anry-Soós Éva, a JOY magazin egykori főszerkesztője

Éva hosszú éveken keresztül állt a lap élén, és nemcsak cikkekkel és fotókkal töltötte meg, hanem élettel és – a magazin nevéhez hűen – örömmel is. Olyan magazint készített a csapatával, amely aztán a Marquard Media zászlóshajójává vált, és a lappiac nehézségei ellenére az is maradt. Akár önfeledt perceket, akár inspirációt, akár életvezetési tanácsokat várt az olvasó, azt mind megkapta az Éva által vezetett laptól. Hiszünk benne, hogy egy újságra a legnagyobb hatással az azt vezető főszerkesztő személyisége áll. Az ő gondolatai, az ő értékválasztása, az ő stílusa. Így aztán a Joy-on keresztül Éva olvasók tömegeinek segített abban, hogy élvezetesebb, jobb életet élhessenek. Hogy örömtelibben, könnyebben telhessenek a hétköznapjaik.

Éva kislánykora óta készült a hivatására. Őszinte kíváncsiság hajtotta – az egyik legkedvesebb története az volt, amikor még alsós diákként eljuthatott a Moszkva melletti Csillagvárosba, és találkozhatott igazi űrhajósokkal. Fiatal felnőttként csöppent a szakmába, élete pedig hamar összefonódott vele. Nem volt olyan valamire való rendezvény, izgalmas történés, érdekes utazás, ahonnan Éva hiányozhatott volna. Szenvedélyesen érdekelte a világ, a lüktető, eleven élet, az újdonság varázsa. Mindenről volt véleménye, és ezeket előszeretettel meg is osztotta másokkal. Egyénien, eredeti módon látta a világot – ezért is lehetett sikeres újságíró, szerkesztő, majd főszerkesztő. Éva mind gondolataiban, mind stílusában különleges jelenség volt. Aki találkozott vele, megjegyezte. Ha többször találkozott vele, akkor pedig megszerette. Mert képes volt nagyon önzetlen lenni, és odafigyelt azokra, akiket a szívébe zárt.

Keresgéljük a szavakat; még nem tértünk magunkhoz a megdöbbenéstől. Kortársunk, kollégánk, barátunk nincs többé. Tudtuk, hogy lelkében súlyos terhet cipel – leginkább szeretett édesanyja elvesztése viselte meg. De ismertük őt, és tudtuk, hogy erős, stramm és vagány, ha úgy hozza az élet. Mi sem bizonyította ezt jobban, amint hogy képes volt új életet kezdeni Görögországban, és lépésről lépésre felépíteni önmagát – idegenben. Egyedül volt, de itt is, így is sikeres tudott lenni. És most mégis azzal szembesülünk, hogy elragadta a halál. Az év legsötétebb időszakában hunyt el – már csak néhány napot kellett volna várnia, hogy hosszabbodjanak a nappalok, és újra fény öntse el az életét.

Isten veled, Éva! Mindent köszönünk!

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!