Budapestre látogat napjaink legizgalmasabb formációja, az Only The Poets zenekar - exkluzív interjú a frontemberrel, Tommy Longhursttal

A banda frontembere, Tommy Longhurst egy exkluzív interjúban mesélt a kezdetekről, a dalszövegek mögötti érzelmekről, a közönség erejéről – és arról is, milyen élmény számukra Budapesten koncertezni. Őszinte szavak, megható történetek, és egy olyan zenei út, amely még csak most kezd igazán kiteljesedni.

Hogyan ismerkedtetek meg, és mikor éreztétek először, hogy ebből valami nagy dolog is lehet?

Régen szólóban zenéltem, és Roo (a basszusgitárosunk) korábbi bandája előtt léptem fel előzenekarként. Amikor az ő zenekara feloszlott, elkezdtünk együtt próbálgatni, így született meg az Only The Poets. Az elején voltak tagcserék, de amikor Marcus – aki akkoriban a hangmérnökünk volt – beugrott dobolni, azonnal tudtuk, hogy ő az emberünk. Aztán Clem, aki eredetileg a producerünk volt, belépett gitárosként, amikor az előző gitárosunk kiszállt – és onnantól éreztük igazán, hogy ez a felállás működik. A kezdeti változások ellenére a mostani négyesünk együtt nőtt fel ebben az egészben, és ma már elképzelhetetlen lenne másként.

Hogyan írnád le a zenéteket valakinek, aki még sosem hallott rólatok?

Energetikus, műfajokat ötvöző popzene.

Mi inspirál leginkább dalszövegírás közben?

Elég érzelmes típus vagyok, szóval számomra mindig is az volt a természetes, hogy azt írom le, amit épp érzek. A dalaink legtöbbje arról szól, hogyan próbálunk megküzdeni az élet nehézségeivel. Úgy érzem, a rajongóink azért is kapcsolódnak hozzánk ennyire, mert a szövegeink őszinték és átélhetőek.

Mit jelent számodra, amikor egy dalotok élőben szólal meg a közönség előtt?

Az élő fellépés az, amit a legjobban szeretünk az egész zenekarozásban. Ahogy egy ötletből végül egy koncerten megszólaló dal lesz, az fantasztikus utazás. Amikor pedig a színpadon életre kel, az már maga az ünnep – a közönséggel együtt élni meg, az igazi ajándék.

Van olyan dalotok, ami különösen közel áll hozzád? Miért?

Az „I Keep On Messing It Up” című legújabb számunk nagyon különleges számomra. Egy nehéz időszakomról szól, amikor szembe kellett néznem azzal, hogy bizonyos minták újra és újra tönkreteszik a kapcsolataimat. Nehéz volt ezt megfogalmazni, de ez a dal pont erről a felismerésről szól – hogy ha őszintén belenézel a tükörbe, akkor képes vagy változni is. Nekem ez sokat jelent.

Mi volt eddig a legemlékezetesebb pillanatotok a karrieretek során?

Amikor teltházzal játszottunk a Shepherds Bush Empire-ben, független bandaként – az óriási mérföldkő volt. Ez egy olyan hely, ahol szinte minden zenész megfordul, aki csak számít az Egyesült Királyságban, és az, hogy önállóan sikerült megtölteni, hihetetlenül inspiráló volt.

Milyen zenéken nőttetek fel, kik hatottak rátok a leginkább?

Apukám DJ volt, otthon mindig szólt a zene. Már gyerekként a lemezei közt turkáltam, és a legkorábbi zenei emlékem a Beatleshez kötődik – ők máig hatással vannak rám dalszerzőként.

Mit csinálnátok, ha nem zenélnétek?

Hát… reméljük, akkor is valamilyen módon a zeneiparban dolgoznánk, mert őszintén szólva másban nem vagyunk túl jók!

Milyen érzés más országok közönsége előtt fellépni?

Fantasztikus. Az, hogy beutazhatjuk a világot, miközben a legjobb barátainkkal zenélünk, maga az álom. Minden ország más, és ez adja a turnék varázsát – mindenhol új élmények, új arcok várnak.

Milyen élményetek van a magyar közönséggel? Visszatérnétek?

Alig várjuk, hogy Budapesten játszhassunk az EU-turnénk második szakaszában! Többen jártunk már nyaralni Magyarországon, imádjuk az országot, úgyhogy hatalmas dolog számunkra, hogy most először saját koncertet adhatunk ott.

Van vicces, furcsa vagy megható történetetek egy koncertről?

Egyik este Münchenben a gitárosunk lejött a színpad elé a közönséghez, majd próbált visszaugrani a színpadra… és hatalmasat esett a hátára. Szerencsére nem lett baja, így már tudunk nevetni rajta. A meghatóbb része az, amikor valaki a dalszövegünket tetováltatja magára – az mindig mélyen megérint minket.

Dolgoztok új zenén? Mire számíthatnak idén a rajongók?

Igen! Dolgozunk az első nagylemezünkön, és elképesztően élvezzük. Mindent házon belül csinálunk – Clem és Marcus társszerzőként és producerként is benne vannak, barátunkkal, Dandlionnal együtt. Nagyon büszkék vagyunk rá, és alig várjuk, hogy a világ is meghallja!

Ha bárkivel együttműködhetnétek a világon, ki lenne az?

Mindannyian imádjuk Sabrina Carpentert. A legutóbbi albuma szerintünk az egyik legjobb poplemez, amit hallottunk – óriási élmény lenne vele dolgozni egy nap. Ez az álmunk!

Hol látjátok magatokat 10 év múlva?

Ha még mindig együtt vagyunk ebben a zenekarban, azt csináljuk, amit szeretünk, és boldogok vagyunk – akkor már mindent elértünk, amire vágytunk!

Idén számtalan zseniális zenekar és zenész látogat el hozzánk! Íme a mi koncertajánlónk!

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!