Ezt csinálja Steiner Kristóf reggelente

Az utóbbi időben a macskák miatt szó szerint a nappal ébredünk, 6 óra környékén, mert a négy cica kaparja az ajtót, hogy be tudjanak jönni. Kipróbáltuk azt is, hogy velünk alszanak, de az sokkal rosszabb, mert akkor már 5:30-kor ébresztenek. Amennyire fáradtak vagyunk a koránkelés miatt, annyira hálásak is, mert láthatjuk a napfelkeltét, teljesen átszoktunk erre a falusi életmódra, így este hamar lefekszünk aludni. Nagyon produktívvá tesz ez a bioritmus.

Hozzá frissen facsart narancslevet iszunk, a szomszéd ligetből hozzuk a gyümölcsöt, és citromot is csavarunk bele. Amíg kávézunk, a cicák visszaalszanak. Mi locsolunk, posztolunk, cikket írok különböző magazinoknak, és igyekszünk úgy alakítani a programot, hogy délutánra mindketten szabadok legyünk. Ekkor valamelyikünk elkezd egy kiadós ebédet készíteni.

Mi egy soknyelvű kapcsolatban élünk, és bár a közös nyelvünk 80 százaléka angol, azért 15 százalék héber is van benne, a maradék a magyar. Nimi egyre több magyar szót tud, én pedig a héberrel úgy vagyok, mint az angollal. Nem majmolok teszem azt new yorki akcentust, úgy hiszem, az tud jól angolul, akinek nagy a szókincse. A saját akcentusunk olyan, mint a szeplő, hozzáad az ember karakteréhez