Hogyan küzdjük le a szenvedélybetegséget?

Bűntudat és szorongás

A függő emberek gyakran találják szembe magukat a bűntudattal, mert a megfelelési kényszer hatása alatt valójában úgy érzik, soha senkinek nem tudnak megfelelni. Ez a bűntudat vezet végül az érzelmi függőséghez. Ahhoz, hogy a függő ember a gyógyulás útjára lépjen, komoly önismereti munkára lesz szüksége.

A függő emberek általában kompromisszumra törekvő, konfliktuskerülő emberek. A változás útján azonban meg kell tanulni kiállni önmagunkért, saját igazunkért. Meg kell tanulni asszertíven fellépni, kommunikálni.

A függők általában szorongó emberek. Ez a szorongás a kapcsolataikra is hatással van. Ők maguk képtelenek kilépni egy bántalmazó, vagy számukra nem megfelelő kapcsolatból. Nagyon fontos, hogy szembenézzünk a szorongásainkkal, ne nyomjuk el magunkban, merjünk róluk beszélni.

Fontos továbbá foglalkozni az önérvényesítés és függetlenség jelenségével is. Van egy jelentős dolog a függőséggel kapcsolatban, mégpedig az, hogy a függő kapcsolati minták több generáción keresztül vannak jelen életünkben. Ezért fontos dolgoznunk az önelfogadáson, átgondolni a jelenünket és a múltunkat. Meg kell értenünk, mit üzennek nekünk a problémáink. Az önismereti munka során megtanulhatjuk az elfogadást és megbocsátást – önmagunkkal szemben.

Jelentős előrelépés, ha ismerjük és elfogadjuk negatív tulajdonságainkat, büszkék vagyunk a pozitív oldalunkra. Vissza kell találnunk önmagunkhoz, hogy ne maradjunk áldozatszerepben.

Transzgenerációs minták

Sajnos a témával szorosan összefügg a gyermekbántalmazás is. Olykor a szülők saját dühüket, tehetetlenségüket, gyűlöletüket gyerekeiken vezetik le. Sajnálatos módon a gyerekek elhiszik, hogy ez miattuk van, ők tényleg rosszak. Máskor a szülők “jó szándékkal” bántanak.

Olyan szülők is vannak, akik nem törődnek gyermekük érzelmi szükségleteivel. Az ilyen gyerekek bizonytalan felnőtté válnak, és ezt a mintát fogják továbbadni az utódaiknak, amennyiben nem sikerül feloldaniuk ezt a problémát önismereti munka segítségével.

Amikor függőségről beszélünk, rögtön az alkohol- és drogfüggő személyek jutnak eszünkbe. Kevesen tudják, hogy létezik társfüggőség is, ami ugyanúgy szenvedélybetegségnek számít. A társfüggők általában feladják önmagukat a kapcsolatban. Nem konfrontálódnak, akkor sem, ha egy bántalmazó kapcsolatban élnek.

Ha az illető felismeri azt a tényt, hogy társfüggő, érdemes minél előbb szakemberhez fordulnia. Ez kitartó önismereti munkával hatékonyan kezelhető!

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!