Pély Barna ezzel a három dologgal képzeli el az életét 20 év múlva
Az United frontembereként lopta be magát a magyar közönség szívébe, mára azonban szólóénekesként éli az életét. A vele készült interjúnkban a zenekarból való kiválásáról, a változásokról és a jövőről faggattuk az énekest.
Már több mint 20 éve vagy a zenei szakmában. mi volt az, ami elindított ezen az úton?
A szüleim gyerekkoromban észrevették, hogy jó a hallásom, hiszen ők is zenéltek. Így 6 éves koromtól hegedültem. A klasszikus zenei tanulmányaim során ismerkedtem meg a zenéléssel, egy ifjúsági vonószenekarban játszottam egészen a középiskoláig. Azután az esztergomi Ferences Gimnáziumban az éves Mikulás műsorban énekeltem frontemberként az osztálytársammal alakított zenekar élén 16 évesen. Gyakorlatilag ez volt az első fellépésem, és talán innen datálható a karrierem.
Az elmúlt két évben nagy változások történtek az életedben. Többek között, hogy 17 év után kiléptél a Unitedból és szólókarrierbe kezdtél. Miért hoztad meg ezt a döntést?
A szólókarrieremet már a United mellett is elkezdtem. Tehát nem a szólókarrierem vetett véget a zenekarnak, hanem inkább az, hogy 17 év után eljutottunk oda, hogy már szakmailag mindenki másra vágyott, és úgy döntöttünk, hogy akkor külön-külön mindenki megvalósítja önmagát.
Mennyire szokott foglalkoztatni a jövő kérdése? Van olyan, amit percre pontosan meg akarsz valósítani vagy jön, aminek jönnie kell?
Vannak dolgok, amiket tudatosan szeretnék percre pontosan megvalósítani, de sokszor közbeszól az élet.
Újabb 20 év múlva is mikrofonnal és gitárral a kezedben látod magadat?
Természetesen igen. Nem tudok mást elképzelni. A zene gyerekkorom óta az életem része, azt gondolom, hogy ez életem végéig így marad. Legfeljebb a gitár mellé még egy zongorát is felrakatok a színpadra, és végső esetben előveszem a régi hegedűmet is.