Múlt és jelen egy helyen – séta a Népszigeten a Huawei-jel

A Huawei Technologies Hungary és a Hosszúlépés közreműködésében négy napon keresztül megelevenedik a látogatók szeme előtt a Népsziget múltja, jelene és jövője. A projekt ötletének alapjául a gyártó legújabb okostelefonja, a P30 Pro kiemelkedő fotózási képességei szolgáltak. A készülék kameráinak segítségével a felhasználók olyan dolgokat is lélegzetelállító minőségben örökíthetnek meg, amelyekre eddig nem volt lehetőségük, akár nagy távolságokból, vagy az éjszaka közepén is. A séták alkalmával a résztvevők megtekinthetik a sziget kultikus helyeit és betekintést kapnak a terület izgalmas, mozgalmas és rémisztő múltjába is.

A Népsziget a Dunán, a Hajógyári-szigettől északkeletre helyezkedik el, és az Északi összekötő vasúti híd hatalmas töltése vágja ketté. A 2 km hosszú, 50 hektár felszínű szigetet a 17. század végén még Saban-szigetnek hívták, a helyiek azonban később Pesti-, Szúnyog-, Csiga-, illetve Újpesti-sziget, sőt Kecske-sziget néven is emlegették. A területet az 1830-as években egy vékony földnyelvvel a Zsilip utcán át Újpesthez kapcsolták, azóta valójában félsziget. Jelenleg a 13. és 4. kerület közigazgatási területébe is beleesik, amely különleges helyzetet teremt a szigeten működő vállalkozások számára. A Népszigeten megfér egy helyen a retro miliő és a Római-part esetében már jól ismert friss, Duna-parti szórakozóhelyekre jellemző fiatalos imázs. A területen a klubüdülők mellett csónakház, nappali melegedő és éjjeli menedékház, motorszerviz, apartmanház és hajószerviz is található.

Hátborzongató események a „Szúnyog-szigeten”

A szigetet története során nem kerülték el a különös bűncselekmények sem. Az 1920-as években a rendőrség egy földbe ásott hamis pénzgyárra bukkant különböző, a hamisítványokhoz szükséges eszközökkel együtt. A 30-as években a Népsziget egy rejtélyes eseménye volt egy különös kettős öngyilkosság. Az első világháborút követően a hazai közhangulatot a lehangoltság, apátia jellemezte. Az öngyilkosságok száma ebben az időszakban látványosan megemelkedett, amelyek helyszínei sok esetben hidak voltak. Az 1930-as évek végén rövid időn belül négy fiatal nő holttestét találták meg a Duna-parton. Két lány különös módon vetett véget az életének, éppen a Népszigeten: párosával egymáshoz kötötték magukat, majd így ugrottak a mélybe. A rendőrség a parton megtalálta az egyik lány retiküljében az áldozatok búcsúlevelét, ahol az öngyilkosság okaként az „életuntságot” nevezték meg:

“Mi ketten, Koltay Magda és Pápay Erzsébet közösen öngyilkosságot követünk el. A városmajori missziós nővéreknél kerültünk össze. Senki se kutassa halálunk okát. Csak annyit közlünk: öngyilkosságunk oka nem szerelmi bánat”.

Hajóra magyar!

Az 1800-as évek második felétől a Népsziget főként Budapest téli kikötőjeként funkcionált, ahol átlagosan 600 vízi jármű várta, hogy kegyesebbre forduljon az időjárás. A terület keleti öblébe települt a Ganz Hajó és Daru gyár, amelyet Hartmann József alapított, ezzel több mint 500 ember számára biztosítva megélhetést. Magyarországon a századforduló idején fellendült az hajógyártás: hazánk részére 4, Romániának 6 személyszállító gőzöst, 250 vasuszályt és tengerjáró hajót építettek itt. 1911-től Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár névre hallgató gyár a 20. század elején már sorozatban bocsátotta vízre hajóit, beleértve a cirkálókat és csatahajókat is.

Mikor a Trianoni béke aláírásával Magyarország elvesztette az Adriai tengert, veszélybe került a hazai hajógyártás is. A GANZ DANUBIUS cég szakemberei 1934-ben a problémák megoldása érdekében, a világon elsők között terveztek meg és bocsátottak vízre egy teljesen új típusú hajót, amelyet teher- és személyszállító “folyam-tengerjárónak” neveztek el. 1944-ben azonban a második világháború folyamán a németek teljesen kifosztották az egykor világszínvonalú hajógyárat, a berendezéseket elhordták, szétbontották vagy megsemmisítették.

Az üzem az 50-es években állami tulajdonba került és egészen a 90-es évekig működött a világszinten is kiemelkedő úszódaru gyártás, amelyeket mind nagyformátumú magyar személyiségekről (József Attila, Ady Endre, Jókai Mór) neveztek el. A Clark Ádám nevét viselő egyetlen, még ma is használatban lévő daru mentette ki a nemrég borzasztó tragédiát szenvedett Hableányt is. Jelenleg a gyár a rengeteg felhalmozódott adósság miatt banki tulajdonban van, ezért magánterület. A belépés kizárólag saját felelősségre lehetséges.

Kecskék mindenütt

A nyolcvanas években a Népsziget területén a növényzet nagy része elvadult volt, ezért komplett gyomirtási program vette kezdetét, amelynek középpontjába egy véletlen folytán a kecskék kerültek. Az irtás miatt óriási károk keletkeztek a sziget növény- és állatvilágában, ezért környezetbarátabb megoldásra volt szükség. Soltész Jánost a hetvenes évek elején helyezték a MÁV vízmű telepének élére, akinek Gizi nevű kecskéje a kerítés kivételével mindent felfalt. Így született meg a kecskefarm ötlete, ahol jelenleg is több tucat megunt háziállat él. A különös tanyára a környékbeliek és az ide kirándulók is rendszeresen hordanak konyhai maradékot, száraz kenyeret és zöldséget, gyümölcsöt az itt élő furcsa állatközösségnek, amelyet a kecskék mellett ludak, kacsák, tyúkok és teknősök alkotnak. A kecskenyáj tagjai mindig a születésük napján esedékes neveket kapják, és minden évben gidákkal örvendeztetik meg a gyerekeket, illetve rendszeresen költenek a ludak, a kacsák és a japán tyúkok is.

Reggel műhely, este közösségi tér

A Népsziget egyik legkülönlegesebb helye a Jeli Attila és Izrael Norbert által megálmodott ATNO forge klubműhely. A nappal motorszervizként, este rendezvényhelyszínként és bárként üzemelő épület stílusa igazi időutazásra hív a Kádár korba, ahol a nagymamáink nappaliját idéző bútorzat mellett helyet kaptak az indusztriális kiegészítők és nem utolsó sorban a motorok is. Izrael Norbert egy hajójavító üzem elhagyott öntödéjében hozta létre az ATNO forge műhelyt, ahol megférnek egymás mellett a hobbi motorbütykölők, esküvői vendégseregek és a helyi üdülő vendégek egyaránt.

Olimpia a parton

A Népsziget állandó lakossága kb. 400 fő, ez a telepek lakóiból, és az egész évben itt élő gondnokok családjaiból tevődik össze. A terület Duna-parti részét a helyiek általában strandolásra használják, a meleg nyári napokon, nagy versenyek alkalmával átlagosan hat-nyolc ezerre emelkedik a látogatók száma. A Kádár korszakban az augusztus 20-i ünnepségen innen ereszkedtek vízre a kétéltű járművek és a harckocsik a dunai parádékra és különböző sportesemények is köthetők a szigethez.

Kevesen tudják, de annak idején Magyarország nyerte el a 1920-as évi Nyári Olimpiai játékok rendezési jogát, amelyet az első világháború győztes hatalmai 1919-ben elvettek hazánktól sőt, a magyar csapatok nem is vehettek részt az eseményen abban az évben. A hazai olimpia fő helyszíne a tervek szerint a Népsziget volt, amely teljesen megváltoztatta volna a terület arculatát, bekapcsolva az addig ligetes, épületektől mentes terület a város vérkeringésébe.

Az egykor teljesen érintetlen, a Római-part konkurenciájának szánt szigeten csak most, a 2010-es évek végén kezdtek megépülni a vízparti, modern szórakozóhelyek, ezek közül is elsőként a KABIN. A lélegzetelállító kilátással rendelkező “újhullámos” vendéglátóhely két évvel ezelőtt nyitott meg, és pillanatok alatt nagyon népszerű lett a nyugalomra, illetve a víz közelségére vágyó budapestiek körében. A KABIN elhelyezkedésének különlegessége, hogy az italpultjuk a 4. kerülethez, míg a terasz rész a 13. kerülethez tartozik. A bár célcsoportjában sem a tradicionális partizókra fókuszál: a KABIN családi, gyerekes-kutyás hely, amely az elfoglalt, techno rajongó szülők számára nappali bulikat szervez, hogy ne kelljen lemondaniuk a zenés szórakozásról és könnyebben megoldhassák a lurkók felügyeletét, mintha éjszaka mennének el otthonról.

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!