A film, amit valódi oroszlánokkal forgattak, CGI nélkül: a Mia és a fehér oroszlán igazán különleges lett

Mától kerül mozikba a Mia és a fehér oroszlán című film, aminek különlegessége, hogy a készítők valódi állatokkal forgattak. Nem CGI-nek köszönhetjük Charlie-t, a fehér oroszlánt; ő valóban létezik, és a kamerák előtt cseperedett fel öt másik állat társaságában. Három éven át készült a film, és egy oroszlánsuttogó, Kevin Richardson felügyelte az egész forgatást, hogy mind az emberek, mind az állatok biztonságban legyenek. Emiatt kizárólag a két gyermek főszereplő, valamint ő léphetett kapcsolatba az oroszlánokkal.

Spoilerektől mentesen eláruljuk, mire számíthatsz a filmtől, ami biztosan minden szívet megdobogtat!

A történet főszereplője a 10 éves Mia, aki családjával Londonból Dél-Afrikába költözik, miután nagyapja halála után megörökölnek egy oroszlán farmot. A kislány persze egyáltalán nem akar itt élni, hiszen barátai és egész élete a nagyvárosba köti őt, itt pedig még a többi gyermek sem fogadja be. Ekkor születik meg a gyönyörű, hófehér oroszlán, ami igazi ritkaságnak számít. A kislány már az első pillanattól oda van az állatért, de ezt magának sem akarja bevallani, így igyekszik távolságot tartani tőle. Egészen addig, míg egyértelművé válik, hogy Charlie ragaszkodik hozzá, és keresi a társaságát.

Fokozatosan egyre erősebb barátság alakul ki közöttük, azonban a szülők számára egyértelmű, hogy ez nem tarthat örökké. Charlie ugyanis egy vadállat, egy oroszlán, akinek nem a négy fal között lenne a helye.

Így amikor Charlie egy bizonyos életkor után megnő, a szülők a kerítések mögé zárják őt, és megtiltják Miának, hogy bemenjen hozzá. De tényleg megálljt lehet parancsolni egy igaz barátságnak állat és ember között? Tényleg nem számít, hogy valaki már születése óta részt vett egy állat életében, ha természetéből fakadóan vadállatról beszélünk? A film bebizonyítja, hogy van, amikor valóban történnek csodálatos dolgok, és a szeretet, a barátság óriási erővel bír.

Ez leginkább akkor mutatkozik meg, amikor Mia megszökik a fehér oroszlánnal, hogy biztonságba juttassa őt, vissza, a szabadba. A filmet már csak azért is érdemes minél több embernek megnézni, mert felhívják a sztorival a figyelmet a vadon élő oroszlánok fontosságára, és mindarra a sok veszélyre, ami leselkedik rájuk. Ugyanis az elmúlt években sajnos rohamosan csökken a számuk, sok esetben azért, mert emberek szórakozás céljából leölik őket. A film nagyon őszintén hívja fel erre a figyelmet, így aki egy kicsit is szereti az állatokat, azonosulni tud Mia karakterével.

Ami némileg zavaró volt a filmben, hogy Mia bátyját egy olyan fiú alakította, aki sokkal fiatalabbnak nézett ki filmbeli testvérénél. Ez kicsit összezavarhatja a nézőt, hiszen egy ideig nehéz megérteni, hogy milyen báttyról beszélnek, amikor egy nővért és egy kisfiút látunk. Abban a tekintetben viszont érthető, hogy amikor a forgatás elkezdődött, mindkét gyermek három évvel fiatalabb volt, és azt, hogy ki milyen tempóban változik, nehéz megjósolni.

A film bővelkedik izgalmas jelenetekben, bár egyes részei kicsit tündérmesére hajaznak, és nehéz elhinni, hogy egy oroszlán nyugodtan sétál más emberek mellett, vagy csendesen utazik egy autó hátsó részében. Mindenesetre ha ettől eltekintünk, és úgy nézzük a filmet, hogy egy kicsit kilépünk a valóságból (amiben sokat segít, hogy tényleg egy élő oroszlánt látunk), nagyon gyorsan magával ragad minket a sztori.

Ha imádod az állatokat, a Mia és a fehér oroszlán filmet kár lenne kihagynod!