Nézd meg a galériánkat - 14 kép
14 apró változtatás a konyhában, amiért a Föld nagyon hálás lesz neked
Mengyán Eszter: „Az a legfenntarthatóbb ruhadarab, amely már ott van a szekrényünkben”
Divat, Életmód, Magazin, Tudatos élet2019. augusztus 13. #Környezetvédelem#gardrób#fast fashion#fenntartható divat#ökotudatos
Mészáros Virág
Tudtad, hogy a divatipar a második legszennyezőbb iparág? Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen holmikat viselsz. Mengyán Esztert, a Holy Duck! blog szerzőjét kérdeztük a divatipar árnyoldaláról, és hogy hogyan lehet a ruhatárunk etikus és fenntartható.
Mitől lesz egy ruhadarab fenntartható?
Sokszor hajlamosak vagyunk a fenntarthatóságot egy ruhadarab esetében részletekben értelmezni, de valójában teljes egészében kellene tekinteni – az alapanyag előállításától egészen addig, hogy mi történik az adott ruhadarabbal, amikor már nincs rá szükségünk. Egyszerre kell figyelni a gazdasági, társadalmi és környezeti pillérekre is. Minden részterületen a legjobb megoldásokat kell keresniük a gyártóknak: minél kevésbé környezetterhelő, embereket, állatokat, természetet legkevésbé sem kizsákmányoló folyamatokkal. Azt szokták mondani, az a legfenntarthatóbb ruhadarab, amely már ott van a szekrényünkben. Ugyanakkor az új ruhák születése, az alkotótevékenység nagyjából az őskortól benne van az ember életében – én nem hiszem, hogy ki lehetne kerülni, hogy új ruhákat készítsünk. Az viszont biztos, hogy nem úgy, ahogyan most tesszük: fillérekért, környezetterhelő módon, sokszor embertelen körülmények között, akár gyerekek által. Azt is érdemes látni, hogy jelenleg egy változási folyamatban vagyunk benne, így nincs meg a tutituti megoldás a gyártásra, kísérletezések, ötletek vannak. Mi azzal tehetünk a legtöbbet, ha nem halmozunk olcsó, silány minőségű ruhadarabokat, hanem a meglévőket használjuk.
Mi a különbség/hasonlóság az etikus és fenntartható divat között? Mennyire függ össze a két fogalom egymással?
Kéz a kézben jár, nem is választanám el őket egymástól, de a divat kifejezés zavaró lehet. A divat ugyanis azt jelenti, hogy van egy bizonyos népszerű stílus, amely egy bizonyos időszakban népszerű - és ez lehet elég rövid időszak is. A fast fashion rendszerben gyártó márkák olcsó termékeket árulnak, amelyek rengeteg ember számára elérhetők. Az egész rendszert felgyorsították, ma már a fast fashion brandeknél is gyorsabb rapid fashion márkák akár hetente képesek új kollekcióval előrukkolni.
Szerinted mi a baj azzal, ha párhavonta veszünk egy felsőt egy ezresért, hiszen az olyan olcsó és úgyis hamar szétmegy?
Azzal nincs semmi baj, ha párhavonta veszünk egy felsőt. Azzal sem, hogy egy ezresért, hiszen megvásárolhatjuk másodkézből is. Annak már nincs értelme, hogy nem figyelünk a minőségre, mivel eldobható rongyoknak minősítjük a ruhákat, amelyeket pillanatok alatt pótolni lehet. Az a baj, hogy a ruhák sokak szemében értéküket veszítették, de erről nem mi tehetünk. 36 évesen én még emlékszem arra, amikor nem így vásároltunk ruhát. Az elmúlt 25 évben teljesen megváltozott a divatipar működése, felgyorsult, olcsóbb lett, és évente 150 milliárd új ruhadarabot okád ki magából. Ezt a rengeteg olcsó, silány darabot szeretnék eladni nekünk. Én azért is kezdtem el a blogomat, hogy minél többen legyenek tisztában azzal, mennyire környezetszennyező a divatipar. Azt reméltem, ha elkezdünk beszélgetni róla, akkor képesek leszünk változtatni a jelenlegi ruhavásárlási szokásainkon. Ha csak néhány ember, már az is jelent valamit.
forrás: Mészáros Virág
Ma már nem a divatosság a fő szempont számára, hanem hogy az összkép olyan “eszteres” legyen
Mi szerinted a legnagyobb baj környezetvédelmi szempontból a divattal, azon belül is a fast fashion-nel?
Nem tudok legeket kiemelni, ha környezetvédelmi szempontokról van szó, hiszen mi alapján tartanám nagyobb vagy kisebb problémának a végtelen gyapotföldek öntözését, amelynek hozzájárultak többek között az Aral-tó kiszáradásához. Vagy miért lenne nagyobb baj az élővizekbe ömlő festékanyag vagy vegyszer, amellyel például az alapanyagokat kezelik? Óriási probléma a ruháinkból mosás során kiszakadó mikroműszálak mennyisége, amelyek a vizeinkbe kerülnek, és ma már bizonyítottan eljutnak a táplálkozási láncba, így a mi szervezetünkbe is. Hosszan lehetne sorolni, de szerintem minden problémára érdemes odafigyelni, és innovatív megoldásokat keresni arra, hogy megoldjuk ezeket.
Hogy lehet valaki egyszerre divatos és a környezetvédelemre, fenntarthatóságra érzékeny? Neked hogy sikerült ezt a kettőt összeegyeztetni?
Ha megnézed a fotókat az Instagramomon, nem mondanád, hogy divatos vagyok. Nekem ez nem sikerül, nem is igazán töröm már magam. Régen szerettem volna divatos lenni, de ma már inkább az érdekel, hogy ha felöltözök, az olyan “eszteres” legyen. Ehhez pedig nincs szükségem divatos darabokra. Jobban örülnék, ha lenne egy felismerhető stílusom, és erre biztatok minél többeket. Természetesen hat rám a divat, érdekel is valamilyen szinten, de már túl vagyok azon, hogy vakon kövessem. És ismerve, mennyire káros a működése, nem is szeretném. Én ma már csak másodkézből szerzem be a ruháimat, vagy magyar tervezőket / alkotókat támogatok egy- egy vásárlással, valamint úgy tűnik, végre megtaláltam a varrónőt, aki segíthet majd rám igazítani a jó minőségű turkált ruháimat.
Itthon mennyire lehetséges megoldani a fenntartható öltözködést, hogy veszed észre: mennyire fogényokat rá az emberek? Egyik jellemző kifogás, hogy a fenntartható darabok drágák, sokan nem engedhetik meg maguknak.
Épp ezért nem lehet elégszer elmondani, hogy akkor öltözködünk a legfenntarthatóbb módon, ha a már meglévő darabjainkat használjuk. Az a cél, hogy a vásárlás helyett a meglévő ruháink kreatív viselése legyen élmény. A felesleges ruhadarabok halmozásánál sokkal értékesebben eltölthetjük a szabadidőnket. Egy brit kampány szerint már akkor rengeteget tettünk a fenntarthatóságért, ha a megvásárolt ruhadarabot minimum harmincszor viseljük is – illetve csak akkor vesszük meg, ha látjuk a lehetőséget erre. Ebben az esetben teljesen mindegy, hogy az adott darab egy fenntartható márka vagy egy fast fashion brand terméke, a lényeg, hogy viseljük. Aztán ott vannak az offline és online ruhacserék, garázsvásárok, gardróbvásárok, lakásvásárok, second hand vagy vintage üzletek, bolhapiacok, online piacterek, közösségi oldalak online piacai – rengeteg lehetőség, mielőtt eljutunk a fenntartható darabokig. Ha van olyan tervező, akinek tetszik a munkája, támogassuk azzal, hogy spórolunk egy-egy ruhadarabra, de nem kell tetőtől talpig fenntartható márkák darabjaiba öltözni ahhoz, hogy egyszerre érezzük jól magunkat a bőrünkben, a ruháinkban, és tegyünk is valamit a bolygóért.