Tudatos gyermektelenség vs. gyerekvállalás: miért dönt valaki az egyik vagy a másik mellett?

A gyerekvállalás tipikusan az a téma, amiről mindenkinek megvan a véleménye; és sajnos a legtöbben nagyon szeretnék saját nézeteiket rákényszeríteni másokra. Ha nincs gyereked, mindenki azt mondja körülötted, hogy "pedig anélkül nem teljes az élet" és "később bánni fogod", ha csak egy van, akkor úton-útfélen megkapod, hogy "márpedig kell neki egy testvér", ha kettő is van, akkor "mikor jön a harmadik?" (pláne, ha egyneműek a tesók, hisz akkor muszáj, hogy legyen még egy fiú vagy lány), ha pedig akár 3+ gyermeked is van, összesúgnak a hátad mögött, hogy "ugyan miért vállaltak ezek ennyi babát, biztos a CSOK miatt." Sosem lehet jót tenni, igaz?

Noha 2025-re már azért egyre inkább elfogadott a tudatos gyermektelenség, és az is, ha valaki nagy családot szeretne, de igazán csak akkor érthetjük meg, mi áll a döntés mögött, ha megismerjük mások nézőpontjait. Ebben segít most a JOY.hu cikksorozatának új része, melyben érdekes témákat boncolgatunk ellentétes nézőpontból, olvasóink segítségével. Ezúttal Bianka (35) és Ágota (37) mesélnek nekünk arról, miért döntött egyikük a gyermektelenség mellett, és másikuk a nagycsalád mellett.

Ágota 37 éves, házas, nincs gyermekük, és nem is szeretnének férjével. Ez egy olyan döntés volt, amelyet alaposan átgondoltak, évek alatt, és bár sokan nem értették meg őket, mára elfogadta a család, hogy általuk nem lesz unoka.

"A férjemmel lassan 10 éve vagyunk együtt, 7 éve házasodtunk össze. Az esküvő után mindenki azt kérdezgette tőlünk, hogy 'mikor jön a baba?', ez a kérdés pedig azt is őrületbe kergeti, aki szeretne, és azt is, aki nem. Mi akkor még nem is tudtuk. Annyit tudtunk, hogy még biztosan nem, mert nem állunk rá készen. Imádom a munkámat, imádok utazgatni, belekezdtünk egy nagy lakásfelújításba, szóval mindig úgy voltunk vele, hogy majd megbeszéljük, mi legyen. Aztán teltek az évek, a férjem húgának ikrei születtek, és sokat besegítettünk neki. Aztán alig vártuk, hogy hazaérjünk, és pihenjünk csendben, aludhassunk reggel 9-ig, csinálhassuk a hobbinkat és utazgassunk egész nyáron. Rájöttünk, hogy nem vagyunk elég önzetlenek a babavállaláshoz. Körülöttem egyre több gyermek született, a barátnőim pedig hiába mondták, hogy imádják a gyereküket, közben nagyon sokat meséltek arról, milyen nehéz ez az egész. Azt éreztem, hogy én ezt nem tudnám csinálni. És nem is akarom. Márpedig ha valaki nem szeretne gyereket, és mégis bevállalja, 'mert azt be kell', az kinek is jó? Az én szüleim elváltak, apukám sosem akart gyereket, nem is foglalkozott velem, engem pedig nagyon megviselt, hogy milyen sokat veszekedtek, nyilván ez is abba az irányba mozdította a mérleget, hogy nem akarok gyermeket. Az a szerencsém, hogy a férjem is ezt érzi. Neki bőven elég, hogy néhány naponta találkozunk az unokahúgaival, nem vágyott sosem apaságra, teljesen más személyiség ő is. Persze eleinte a család nehezen fogadta el a döntésünket, nyilván minden találkozásnál meg kellett hallgatnunk, hogy 'bezzeg ha idősek lesztek, nem nyitja rátok senki az ajtót', és az 'ennél nagyobb szeretet nincs a világon', de aztán abbahagyták. Szerintem ez tipikusan az a téma, amiben nem másokra, hanem magunkra kell hallgatnunk."

Ágotának pedig van egy tanácsa is azoknak, akik nem tudják, bevállalják-e a babázást vagy sem.

forrás: Max/And just like that

Bianka 35 éves, sokan pedig furcsán néznek rá, amikor kiderül, hogy lassan 4 gyermekes anyuka lesz. Férjével még a gimiben ismerkedtek meg, tiniszerelemből lett házasság az övék, és számára sosem volt kérdéses, hogy nagy családot akar.

"Én is nagy családból származom, négyen voltunk testvérek, és imádtam. Nyilván azt még nem tudtam akkor, hogy majd én is négy gyereket akarok, csak annyit, hogy legalább kettőt igen. Aztán rögtön ketten is jöttek, az ikrekkel pedig nagyon kemény menet volt az első két év. Nem hazudok, tényleg úgy voltam vele, hogy nem akarok többet. Aztán ahogy cseperedtek, a férjemmel egyre többet eljátszottunk a gondolattal, hogy egy fiú is szuper lenne, így hát belevágtunk. Az első trimeszterben elvesztettük a babát. Nagyon megviselt, és ekkor jöttem rá, hogy mennyire szeretnék még gyereket. Nehéz időszak volt, aki átélt ilyet, tudja, hogy hiába 'még csak embrió', nekünk nem az volt. Egy évvel később fogant meg a kisfiunk, hála az égnek egészségesen született. Három évvel később, most úton van a negyedik gyerekünk is. Miért vállaltunk ennyit? Mert minket ez tett boldoggá. Nem az SZJA-mentesség miatt (bár imádják azt a környezetünkben újfent felemlegetni...), nem a CSOK miatt, hisz azt fel sem vettük, hanem mert mi így éreztük kerek egésznek a családunkat. Ilyen egyszerű. Van segítségünk, mert közel laknak a nagyszülők, a testvéreink, a férjem jól keres, és nem állítom, hogy könnyű ennyi gyerekkel, mert nagyon nem az, de a nap végén mégis azt érzem, hogy jó döntést hoztunk. Jó látni, mennyire szeretik egymást a testvérek, még a veszekedéseik ellenére is. Jó látni, hogy alakul a kis személyiségük, mi az, amiben ügyesek, mi az, amiben ránk hasonlítanak, vagy épp teljesen az ellentéteink. Megértem azt is, aki nem akar gyereket, hisz ez 0-24-es meló, amiből nincs szabadság vagy hétvégi kikapcsolódás, legalábbis jó pár évig, de mi ezt a döntést hoztuk. Nyilván sokat dob a latba az is, hogy a férjem maximálisan jelen van itthon."

A tudatos gyermektelenség vs. gyerekvállalás témájával szerkesztőink is többször foglalkoztak már. Íme egy részlet egy témához kapcsolódó cikkből, amely a JOY Magazin 2023/1-es lapszámában jelent meg.

Amikor az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága 2022 júniusában hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade elnevezésű abortuszvédelmi határozatot, országszerte nők millióit fosztotta meg a terhességmegszakításhoz való joguktól. Az ítélet hatására reflektorfénybe került a childfree életforma kérdése is, a Michigani Állami Egyetem kutatócsoportja pedig nem sokkal később arra a következtetésre jutott, valójában minden ötödik ember gyermektelenül képzeli el a jövőjét. A 2022 júliusában közzétett tanulmányhoz egy 1500 főből álló reprezentatív minta adatait használták fel, melyekből megállapították, sokan már tinédzserként, huszonévesként meghozzák ezt a döntést.

Bár a volt szocialista, közép-kelet-európai országokban (például Magyarországon) a társadalom kisebb százalékát teszik ki azok, akik nem szeretnének szülők lenni, világszerte egyre többen választják a childfree-létformát. Sőt, Szalma Ivett 2014-ben publikált „A gyermekvállalás társadalmi normái és a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata Magyarországon és Európában” című írása rávilágít arra is, hogy hazánkban „1991 és 2008 között kismértékű csökkenés figyelhető meg” a lakosság egyetértésében azt illetően, hogy a nők körében az anyaság az egyetlen út a teljes élethez.

Ezt bizonyítja Rácz Laura Rebecca kulturális újságíró Tudatosan gyermektelenek – Életutak, döntések – Könyv a tabuk ellen című könyve is, melyhez a szerző közel 900 ember közreműködésével végzett átfogó kérdőíves kutatást és több mint 40 mélyinterjút készített. A Partvonal Kiadó kíméletlenül őszinte, a tabukkal szembemenő művének írója azt mondja, „a mai magyar társadalom nem igazán tolerálja, ha valaki másként él, gondolkozik, szeret, mint a többség. Mintha lenne egy képzeletbeli vonal, amitől eltérni nem szabad, mert különben megszólnak, kigúnyolnak, szélsőséges esetben bántanak, kirekesztenek.” Laura úgy ítéli meg, gyakran az információhiány az, ami értetlenséget, ellenségességet, agressziót szülhet. „Ami idegen számunkra, attól félünk, azt elutasítjuk, hadakozunk ellene és védelmezzük a saját álláspontunkat.”

Véleménye szerint látványos előremozdulás rövid időn belül ugyan valószínűleg nem várható a kérdésben, azonban önmagában már az is pozitívum, ha szabadon és ítélkezésmentesen beszélünk erről. „A megismerés az első lépés az elfogadás felé. Hiszek a személyes történetek erejében és szemléletformáló szerepében. Közelebb kell hozni a jelenséget, meg kell mutatni ezeket az embereket a rájuk sütött címke mögött, akik gyermek nélkül is boldog, teljes, önazonos életet élnek.”

Ezt is olvasd el!

Bezár

Bezár, vissza a cikkhez

Kép betöltése

A galéria folytatódik, lapozz tovább →

Hirdetés

Galéria

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!